2014. április 30., szerda

Címvédésre programozva!

Utolsó Final Four résztvevőnkhöz érkezett a blog, és nem véletlenül maradt ez a végére. A hazai csapat, a BL-címvédő Győr kerül ma górcső alá.

A csapat (fotó: győriaudietokc)
Ugyanúgy végig követtem a Győr meccseit mint a másik három csapatét, csak picit részletesebben elemeztem, statisztikákat gyártottam, és picit....nem, sokkal többször néztem meg a meccseket. Ez a csapat amelyiknek szurkolok és amelyikért mindent félreteszek ha kell.

Két játékos távozott tavaly az örömittas tripla győzelem után a klubtól, mindneki nagyon sajnálta Lekit és Jokát, mert a mentalitásuk és a tudásuk sokat adott a csapatnak. idén ellenfélként újra találkozunk velük Budapesten, beküzdötték magukat a FF-ba egy vadiúj csapattal, sokban kettejük érdemes is ez az eredmény.

fotó: Csonka Tamás
A két kiváló emberke helyére érkezett természetesen két új játékos, illetve egy új, a jobbátlövőKatarina Bulatovic személyében és Bognár-Bódi Bernadett visszatért egy nagyobbb kitérő után Győrbe. Szkeptikusok voltunk sokan, mindkét játékos kapcsán, én biztosan. Csak félig-meddig lett igazam, ugyanis Bodesz elég gyorsan felvette a ritmust, és stabilan teljesített a jobbszélen, lőtte a gólokat ha kellett, ha nem akkor meg védekezett. Egyik legstabilabb emberünk volt az őszi meccsek folyamán.

Bulatovic nem igazán találta a  ritmust, voltak jó meccsei és voltak abszolút felejthető produkciói is. Érezhetően nehezebben dolgozta fel, hogy nem ő van egyedül, akinek muszáj megoldania. Emiatt néha nagyon beleszürkült a mezőnybe, de például olyan meccseken, amikor Görbe, Duda, Heidi egyszerre voltak sérültek, akkor megmutatta hogyan kell kapura lőni. Mostanra hoz egy stabil átlagot, és úgy érzem, hogy a fontos meccseken jobban felpörög, mint azokon, amiről előre tudjuk, hogy mi lesz az eredmény. Remélem azt is, hogy BL-győztesként akar távozni, emiatt majd odateszi magát, akkor is ha esetleg volt-lesz csapata az ellenfél (ugyanis Podgoricára távozik szezon végén).

Szepi a THC ellen (fotó: Csonka Tamás)
A csoportkört veretlenül, pontveszteség nélkül vette a Győr, aminek a Hypo, THC és a Nagybánya lett az áldozata, bár a THC-nek sikerült továbbjutnia a következő körbe, és majdnem elődöntős lett.

A középdöntő halálcsoportját is veretlenül abszolválta a csapa, igaz két döntetlen is becsúszott, pontosan a Buducnost ellen mindkettő. Hatalmas tartást és küzdeni akarást mutattak a lányok, olyankor is, amikor tényleg rosszul ment a játék. Ami nem csoda, hisz átalakut valamelyest a védelem, mikor Kaca van középen Dudával, és úgy-e két gyors játékos helyett jött egy lassúbb és egy közepesen gyors. Ez picit csökkenti  a tempót, viszont felállt fal ellen klassziksu felállásban tud játszani a Győr, két nagylövővel, Heidivel a falban és Görbével a karmesteri szerepkörben.
Mindezek mellé Lunde áll a kapuban, néha Herr Orsi, és vanak megbízható stabil szélsőink. Szepi sajnos megsérült februárban, tartósan kiesett, reméljük hamarosan visszatér, újult erővel, egészségesen (addig is jól vezesse a statot a kispadon:)
fotó: Csonka Tamás
A kapuban Katrine Lunde nem kezdte valami nagy formában a szezont, negyven százalék körüli védési hatékonysága volt átlagban, de mindig jókor, jó ütemben tudott hozzátenni védéseket, és így a csapat simán vette az akadályokat. Herr Orsi is határozottan sokat fogott, mikor rá került a sor, szóval nem lehetett erre sem panasz (Mats Olsson, a norvég válogatott svéd kapusedzője tart rendszeresen kapusedzéseket Győrben..)

fotó: Csonka Tamás
Balátlövőben Eduarda Amorim a valaha látott legjobb évét/szezonját futja szerintem, védekezésben és támadásban is vezérszerepet vállal, ráadásul a decemberi vb-n aranyat nyert Brazíliával, és az nemcsak szárnyakat de lendületet, önbizalmat és még nagyobb játékkedvet is adott számára. A megállíthatatlan - én csak így jellemezném, aki minél sikeresebb, annál alázatosabb a kézilabdával! Hornyák Dóra nem sok szerephez jutott, főleg nem BL-meccseken.

Jobbátlövőben Katarina Bulatovic kiszorította Soós Vikit a csapatból, igaz Só sem volt nagy formában, ezért inkébb Kaca beépítésére lett helyezve a hangsúly. Mindketten eligazolnak szezon végén, de addig még feladatuk van. Bulatovicról azt mondják ő a világ legjobbja ezen a poszton, de saját maga mondta, hogy nem tud Győrben beilleszkedni, egyedül érzi magát. Nem minden ha valaki kiváló, pontosabban extraklasszis játékos, emberileg is toppon kell lenni ha a játékos egy top-csapat tagja akar lenni - minden lehetséges formában.

fotó: Csonka Tamás
Irányítóban több mint  megvolnánk, hiszen Görbicz Anita zseniálisan mozgatja a csapatot, mindig, mostmár két világklasszis átlövő van mellette, mindegy melyik oldara rántja el a falat, vagy pedig odadja Lökének, hogy valamilyen kitekert helyzetből gólt szerezzen. Emellett Görbét régen nem láttam ennyi középen cselezős akciót végre hajtani, mint mostanság, betörni és bevágni.Eezeket már nagyon hiányoltam.
Kovacsics Anikóval szépen megosztoznak a feladaton, de Misinek mostanában szélsőt is kell játszania, hiszen Szepi sérülésével, csak Korsós Dorina maradt szélsőnek. Látszik ám, hogy sokat gyakorol, mert egyre jobban mennek a szélső lövések is.

Hornyák Ági eredetileg jobbátlövőben szokott pályára kerülni, de idén sokat játszik balátlövőt vagy irányítót, ahol épp szükség van rá. Persze ne feledjük a védelmet, amelynek egyik kulcsfigurája Ági.

Beállóban még mindig Heidi Löke pörög, gyakorlatilag most a tavaszi meccseken kezdem látni azt a Heidit aki 2010-ben világlegjobbja lett, minden helyzetet megtalál, megfogja, bedobja vagy hetes. Sirián Szederke kevés lehetőséget kap (ezért el is igazol a Lokiba), de időnként Hornyák Ági is feltűnik ezen a poszton
és meglepően jól csinálja,

fotó: Csonka Tamás
Balszélen Szepesi Ivett igen jó őszt zárt, sajnos a sérülése nagyon rosszkor jött, minden szempontból. Korsós Dorinára nagy teher szakadt, óriási felelősséggel, és időnként úgy érzem ez megroppantja, hiszen még gyerek majdnem. De meccsről meccsre fejlődik és Misivel ketten szépen megoldják azt a posztot.

A jobbszélünk is egy stabil poszt és amennyire aggódtam szezon elején, annyira nem teszem most. Bódi Berni és Orbán Adri szépen kiegészítik egymást, mikor egyik elfárad, akkor a másik mindig jól ugrik be, remek páros.

Utoljára hagytam Raphaelle Tervelt, aki utolsó szezonját tölti ki, és utána szegre akassza a kézicipőt, legalábbis befejezi a profi pályafutását. De addig is ugyanolyan intelligensen védekezik, szerez labdákat, megmutatja minden meccsen, hogy mit jelent ésszel kézilabdázni. Nagyon fog hiányozni jövőre, de remélem dupla BL-győztesként távozik majd.

fotó: Csonka Tamás
A vezetőzedző Ambros Martín pedig nem változott semmit tavaly óta, talán bölcsebb lett és picivel jobban tud már mindent mint tavaly ilyenkor. Egész szezonban azt hangsúlyozta, hogy májusra élesíti a csapatát, akkorra, mikor az igazán nagy feladatok várnak majd rájuk, azaz a BL FF és a magyar bajnoki döntő a Fradi ellen. Sosem elégedett, maximalista természetesen és mindig győzni akar. Mindig! Ez az ami engem megnyugtat!

Voltak hibák, egész évben, úgy védelemben mint támadásban. Szellősebb a védelem mint tavaly, több a kapott gól, és kevesebb a lerohanás, több a felállt fal ellen kialakított akció és figura.
Vannak meccsek ahol gála volt, volt ahol szenvedés, és volt ahol rossz játék, de sima győzelem. Minden volt idén. Csak vereség nem volt. És remélem ezt nem most fogják elkezdeni.

fotó: Csonka Tamás
Az elődöntőben a dán FC Midtjylland ellen nagyon észnél kell lenni. Támadásban nem szabad hibázni, lassítani kell a játékot és pontos befejezéseket, gólokat szerezni. Ellenkező esetben másopercek alatt lerohannak és annak gyakran könnyű gól a vége, az ellenfél javára.
Kell egy jó, stabil, kemény védelem, sok lábmunkával, támadásban sok átlövés, majd Heidinek bejátszások, és Lunde védések, sokat ha kérhetem.

Ha ez megvan akkor hátradőlhetünk és várhatjuk a döntős ellenfelet.
Hajrá ETO!:)

Kvíz: mikor lesz csapat egy rakás sztárból?

fotó: facebook
Harmadiknak a négyesdöntős csapatok közül a Vardart fogom kivesézni (lehet van olyan ember aki elgondolkodik miért csinálom ezt, de egyszerűen csak élvezem, és a szezon alatt végig követett összes BL-meccsen gyűjtött tapasztalatokat próbálom összefoglalni, és elmondani szubjektív véleményemet).
A macedón csapat tavaly új gazdára talál egy orosz milliárdos személyében, és hát összedobtak egy csapatra való játékost. Koncepciót nem sokat láttam az elején sem, a sok irányító egymás hegyén-hátán elég kockézatos vállalkozás, főleg ha nincs akinek átlőni a falat.A szélsők tekintetében jól igazoltak, kapusuk is lett kettő is, aki képes időnként klasszis teljesítményre, irányítót is vettek mindjárt négyet is, a beállókat nézve pedig azt mondtam az sem olyan rossz. De nem igazán láttam átlövőt a csapatban, és most sem látok, bár némelyik irányító azért tud átlőni is természetesen..

Mikor az ember összeszed 15-16 jó játékost, akkor ugyan lesz neki ennyi játékosa, de csapata még nem lesz. Ez a Vardar esetében is beigazolódott. A selejtezőt abszolválták, utána meg egy olyan BL-csoportba kerültek, ahonnan kis túlzással a mucsaröcsögei kc is továbbjut (Bera Bera, Podravka, Larvik). A középdöntő sorsolásán is az volt a jóhiszemű szurkoló érzése, hogy azért sorsoltak össze négy BL-győztest, hogy a másik csoportból a Vardar továbbjuthasson (ellenfelek: Savehof, FCM, THC). Más kérdés, hogy aztán kínkeservesen, vért izzadva (nemcsak ők, de a mindenkori meccs játékvezetői is ..) bukdácsoltak fordulóról fordulóra, és bizony az is benne volt, hogy kizúgnak a végén.Végül meglett nekik Budapest, pedig ha Kastratovic tevékenységét kezdeném elemezni, akkor igen mélyre kellenne ássak, hogy valami szikrát felfedezzek..

Nézzük őket közelebbről:

Leynaud és Pineau -  fotó: fb
A kapuban az orosz Inna Suslina és a francia Amandine Leynaud váltogatja egymást, több-kevesebb sikerrel és szerencsével. Mindkettőnek vannak igazán jó napjaik, mikor megnyernek meccseket a csapatuknak, de van olyan nap is mikor mindkettő betlizik. Na ekkor vannak bajban igazán...

Merthogy a védelem az csak ritkán és részletekben működik, olyan, hogy egész meccsen jól védekezzenek még nem volt. Voltak kevés gólos meccseik, de vagy a kapusoknak, vagy a túl sok hibának volt betudható.

Van négy darab ieredetileg irányító  játékos, akik értelemszerűen muszáj, hogy váltogassák egymást a balátlövő pozicióban is.
Andrea Lekic Győrből igazolt a Vardarhoz tavaly, köztudottan azért, hogy eredeti, azaz iránytó poszton játszhasson. ehhez képest azt kell mondanom, ő a csapata legjobb átlövője, igaz a legjobb irányítója is. Az ő zsenialitása nélkül sehol nem lennének, sokszor 5-6 gólos hátrányból hozta vissza csapatát szinte egymaga.

A francia Allison Pineau az akivel a legtöbbet váltják egymást, őneki is lehetnek kiváló napjai átlövőként és védelemben is igencsak jól használható.

Az ukrán származású Julija Nikolic (korábban Portjanko) a Zvezdából jött, de a világot itt (sem) tudta megváltani, igen kevés játéklehetőséget kap, de néha hasznos heteslövő.

Az orosz Tatjana Khmirova is eredetileg irányító lenne, de ahogy korábbi csapatában a Volgogradban, úgy itt is jobbátlövőt játszik, igen eredményesen. Milliméteres felületeken tud betörni a falba és onnan szerez gólokat lehetetlen szögekből, vagy harcol ki heteseket.

Leki öröm -  fotó: fb
A csapatban van eredetileg két balkezes lövő, a montenegrói válogatott Andrea Klikovac (őt leginkább védekezésben használják) és a szerb válogatott Marina Dmitrovic, aki védekezni ugyan nem tud, de volt olyan meccs ahol 6 gólt is lőtt a posztjáról, hazai pályán a THC ellen.

Beállóban a spanyol Begona Fernandez, a montegrói Ana Dokic és a szerb Marija Lojpur áll a csapatlistán, és kb.ebben a sorrendben kapnak játékidőt is .Fernandez nagyon hasznos védelemben, de a támadás nemigen ment neki ebben a szezonban, míg Ana Dokicnak voltak igazán jó meccsei támadásban is, ahol gyakorlatilag meccset nyert a Vardar az ő játékával. Siki még mindig nagyon jó kettesvédő is. Lojpur szerepe felejthető.

Balszélen talán a legerősebbek, hiszen a horvát Maja Zebic és a francia Siraba Dembele látja el a feladatokat, utóbbi ráadásul kiváló kettes védő is, azaz ha Khmirova pályán van, akkor a francia védekezik kettesben.

Jobbszélen a tavaly Győrben BL-győztes Jovanka Radicevic játszik és majdnem egyedül oldja meg a posztot, hiszen a csereszélső, az orosz Ekaterina Kostiukova alig kap lehetőséget.

Joka és Siki -  fotó: fb
A keretben van még egy macedón fiatal átlövő Marija Shteriova, szintén macedón, de ezúttal irányító Biljana Crvenkovska, Dragana Ristova macedón balszélső és Nigina Saidova, orosz hálóőr.

A tréner nem más, mint a Kometal Skopjevel BL-győztes fiatal  Indira Kastratovic, aki a maga idejében kiváló játékos volt. Edzőként nem sok tapasztalattal rendelkezik, és ez meg is látszott az összeállított kereten, ezt követően meg a vajúdó csapaton, a nem létező védekezésen és az egyénieskedő támadójátékon.
Azonban egy ideje nem láttuk a Vardart játszani, ezalatt az idő alatt akár két nivót is megugorhattak, szóval csapatilag mindenképpen ők a "fekete ló" - azaz egy jó napjukon bárkit elkaphatnak, még a Buducnostot is (azt se feledjük, hogy Jovanka és Siki kivülről ismerik Adzic repertoárját). Szép kis balkáni bunyónak nézünk elé....szegény norvég csajok, akik a meccset vezetik..:)

Gyanítom, hogy készültek is erre tudatosan, már a BL-középdöntők vége előtt, mert nem volt nehéz megjósolni, hogy a Budut kapják ellenfélnek. Ugyanis volt olyan regionális liga-meccs, ahol egyszerűen a csereembereket játszatta Indira, ki is kaptak, de az eredmény nem volt fontos. Adzic panaszkodott is akkortájt, hogy ő egy jó erőfelmérőre számított, ehelyett egy edzőmeccsel sem ért fel a dolog.

Szombaton délután meglátjuk mire megy egymás ellen a két balkáni alakulat, és azt is, hogy a magyar szurkolók kinek szurkolnak majd.

2014. április 29., kedd

Kemény vagy durva, szép vagy csúnya?

Susan Lazovic figyeli honfitársát - fotó: Csonka Tamás
Másodiknak azt a csapatot nézzük meg közelebbről, amelyiket mindenki nagy "előszeretettel" vár Budapestre, ki ilyen, ki olyan oknál fogva.
Jól gondoljátok, ha a Buducnostra gondoltok, azaz magyarul a Podgoricai Jövő Kézilabda Egyesületre.
Ezt a csapatot már kívülről belülről ismerjük, hiszen rendre járnak Magyarországra BL-meccseket játszani, és rendre sikerül magukat nagyon "megszerettetni", újra meg újra.
Tavalyelőtt BL-t nyertek a Győr ellen, idegenben dobott több góllal, tavaly is egy csoportba kerültek a győriekkel az első körben (akkor kaptak egy hatalmas verést), idén meg Dabasra is meg Győrbe is tiszteletüket tették. A Fradit kiütötték a csoportkörben, egy elég érdekes hazai meccsel, ahol annyira jól és "tisztán" védekeztek, hogy egyetlen kiállítást sem kaptak...
Az ETO ellen két döntetlent harcoltak ki, ami igen jó eredménynek számít, de ezzel is cak második helyen végeztek a győriek mögött, igaz a FF meglett nekik. Az más kérdés, hogy a Moraca-beli meccs nem a döntetlenről lett híres és marad meg a fejekben, hanem a montenegrói kézilabda üdvöskéjének aljas viselkedéséről, aki kipróbálta, hogy az ő feje keményebb vagy a Görbicz Anitáé. Emiatt megkapta "méltó" büntetését a zéháeftől, azaz két meccsre eltiltották, így az elődöntőben nem játszhat a Vardar ellen, de a második meccsen már igen. És a második meccs lehet a döntő vagy a bronzmeccs..csak mondom.

Cristina Neagu - fotó: győriaudietokc
Nem sokan vannak akik nem ismerik az Adzic által kifejlesztett agresszív, verekedős, már-már utcai harcra emlékeztető védelmüket, középen a szerb Dragana Cvijic-el és Susan Lazovic-al, esetleg a lengyel Kinga Byzdraval, aki egy szezon alatt igen nagy fogékonyságot mutatott eme küzdősport elsajátítására. Cvijic védekező technikája sokat tisztult, kevesebb nyakra fogás és gáncsolás, combba térdelés van nála, de azért néha a meccsek hevében el-elfelejti magát, vagy inkább eszébe jut, hogy nem a szerb váogatottban van(ahol ezeket nem alkalmazta, vagy csak nagyon módjával). Ellenben Lazovic közelébe menni életveszélyes bármilyen ellenfélnek, és ahogy Duda nagyon diplomatikusan fogalmazott "a balkáni stílus ellen azért is nagyobb kihívás játszani, mert nemcsak a taktikára kell fókuszálni, hanem arra is, hogy meg ne sérüljön valaki közülünk az ellenfél kemény védekezése miatt". Knezevic semmiben sem különbözik tőle, ugyanúgy védekezik, de semmit felróni nem lehet, hiszen ezt így oktatták nekik.

fotó: Lendvai Robi
A kapuban többnyire az a Clara Woltering áll, aki a német válogatottnak is az első számú kapusa mostanság és a játék iránti óriási szenvedélye, ragyogó tehetséggel és időnként brilliáns technikával párosul. Mindent elmondanak a számok - azaz a csapata kapta a legkevesebb gólt az idei BL-szezon során. A horvát válogatott kapusa Marta Zderic és a montenegrói válogatott Marina Vukcevic egészíti ki a kapusok sorát, de utóbbi kettő korántsem tudja stabilan hozni a német lány szintjét, bár Zdericben látom a jövőt vagy a buducnostot (?)

Balátlövőben  tavaly óta erősödtek, hiszen Cristina Neagu a megfeneklett Oltchimból igazolt Monetengróba, és bár sérült volt a szezon elején (térdszalagszakadás után tért vissza), a formája mondhatni meccsről-meccsre felfelé ível, és tetemes érdeme van csapata FF-ba jutásában. Kiváló átlövéseivel, és temérdek gólpasszával Cvijic mellett a Buducnost legjobb, legveszélyesebb mezőnyjátékosának tartom.
Milena Knezevic játszik még ezen a poszton, de őt sokszor irányítóban is foglalkoztatják. A fiatal játékos idén gyengébb formát mutat, láthatólag nem fekszik neki a tény, hogy több húzójátékos van körülötte, és nem ő tündökülhet egyedül mint azt az elmúlt szezonban tette.

Irányítóban elviekben Kinga Byzdra-t és az orosz Irina Nikitina-t igazolták a szezon elején, de Byzdra játékidejének a háromnegyede a védelemben koncentrálódik, míg Nikitinát BL-meccsen talán egyszer láttam pályára lépni, a Krim ellen az utolsó percekben, mikor soksok góllal vezettek (az orosz lány távozik is a klubtól szezon végén, pletykák szerint picit nyugatabbra igazolhat). Byzdra jól megtalálta a helyét, főleg a védelemben, semmivel sem gyengébb azoknál, akik évek óta ezt a stílust gyakorolják.

Jobbátlövő pozicíóban a macedón Elena Gjorgjevska mellé érkezett a nyáron a dán Camilla Dalby, aki védekezni úgy-e nem tud, és minden negyedik meccsén kapja el a fonalat támadásban is igazán. Azért jó lesz figyelni rá, mert nem szívbajos és önbizalomhiányban sem szűkölködik. Ez a pozíció, maradjunk annyiban, hogy nem a legerősebb fegyverük.

fotó: győrietokc
Beállóban viszont Dragana Cvijic-et szinte nem lehet megtartani, elsősorban súlyánál fogva, másodsorban meg azért, mert eszméletlen sokat fejlődött labdaátvételben, helyezkedésben és zárásokban is. Ha a labda hozzá kerül az rendszerint gól, de minimum hetes (nemigen szokta elhibázni a helyzeteit sem). Susan Lazovic kevesebbet szerepel támadásban, de kisebb jelentőségű meccseken már láttam játszani, és elég jól mozgott a vonalon. Harmadik beállósuk a horvát Katarina Jezic, akit inkább támadásban "csodálhatunk", mondhatjuk, hogy rövidebb időszakokra megfelelő kiegészítő játékos a posztján, főle ha Cvijicet pihentetni kényszerülnek.

Balszélen Maida Mehmedovic és Biljana Pavicevic birtokolja a posztot, nyilván Majda sokkal többet jászik, és mivel kettesben is tud védekzni, ezért többet is használják. Mindkettő villámgyors és igen jó a lőlapjuk is.
Jobbszélen Radmila Petrovic (Miljanic) húzogatja a lasztikat be nagy előszeretettel a kapusok(de legfőképp Lunde) feje mellé, a BL-sorozat egyik legjobb jobbszélsője véleményem szerint, főleg posztról dobálja a góljait. Ennek ellenére ő sem fért be az ólsztár csapat jelöltjei közé(...) Második jobbszélsőjük a szerb válogatott Zeljka Nikolic, aki szintén nem dúskál a játéklehetőségben, legalábbis BL-összecsapásokon nem.
További kerettagok: Jelena Despotovic, Ivana Bozovic (balátlövők), Marija Mugosa (jobbszélső) és Olivera Vukcevic (balszélső).

Adzic mester (fotó: Lendvai Robi)
Dragan Adzic, a vezetőedző, a munka híve, és köztudottan a védelemre építi csapatai játékát, a támadásaik eléggé egysíkúak. Mindig volt/van egy kivételes képességű kézilabdázó a csapatában, aki zsenialitásával megoldja a támadásokat (tavalyelőtt Bojana Popovic, az Eb aranynál Katarina Bulatovic és Milena Knezevic, jelen pillanatban Cristina Neagu).

Mi jellemzi ezt a csapatot? A fiatalos hév, a balkáni mentalitás-küzd, hajt, nem adja fel soha-, egy kiváló kapus, aki védéseivel és indításaival tartja a csapatot, valamint egy olyan védelem, amely minden csapatot el tud bizonytalanítani, illetve sok játékosnak el tudja venni a kedvét a sok pofon, torkos-nyakas ütés, gáncsolás és hasonlók. Erre alapoznak, de mindig  sok múlik az ellenfélen is,azaz, hogy felveszik-e a kesztyűt?, no meg a játékvezetői felfogáson .

Általános vélemény szerint, a Buducnost ott lesz a döntőben, de ahhoz át kell gázolniuk a világsztárokkal telitűzdelt macedón kirakatcsapaton, a Vardaron, aki  a sorozat következő kivesézett csapata lesz itt a blogon.


2014. április 28., hétfő

Tempókézi és sztárkapus - egyenlő FCM

Elsőként az FC Midtjylland csapatát "vizsgáljuk" meg, hogy mit hozhat Budapestre, mi az amit várhatunk tőlük és kik azok akiktől a legjobban tartani kell az ellenfeleknek, köztük elsősorban a Győrnek természetesen.

fotó: lokalen.dk
A dán bajnok az a csapat, amelyikért nem adtam volna egy lyukas garast sem a szezon elején, főleg mikor megláttam őket a Fradi meg a Buducnost csoportjában. Gondoltam, na ezeknek is mos harangoztak. Aztán a gyors, okos, lerohanásos tempókézivel leiskoláztak majd mindenkit, oda-vissza verték a Ferencvárost, és a Győrön kívül már találkoztak a mindkét FF résztvevővel, a Buducnostal a csoportban, Ikastba győztek ellenük, majd a Moracaban kikaptak, a Vardar-al meg a középdöntőben küzdöttek a FF-ért, ahol idegenben egygólos vereséget szenvedtek, otthon pedig legyőzték őket egy góllal.
Bevallom egész szezonban azt vártam mikor purcannak ki fizikailag, hiszen nem csinálnak mást csak futnak oda-vissza, nem lassan, plusz eléggé rövid a kispadjuk, a széleken gyakorlatilag egyemberesek és van olyan játékos a belső emberek között is, aki gyakorlatilag végimelózza az egész meccset, mint Line Jörgensen.
De nem tették meg ezt a szívességet, sőt, senki nem sérült le, és még Laerke Möller is visszatért korábbi sérüléséből, aki nagyon jó kiegészítő ember, mikor Grootnak pihennie kell.

Posztonként:

A kapuban Sabine Englert ha nem lenne, akkor az FCM nem lenne a FF-ban, ezt azt hiszem túlzás nélkül állíthatjuk. A világ legjobb kapusainak egyike, megkockáztatom, hogy jelenleg az első háromban benne van, és ez a három nő(?) mind ott lesz a FF-ban is. Nagyon fel tud készülni egy-egy csapatból vagy akár egy-egy játékosból és nagy rutinjának meg múltjának köszönheti, hogy sokat tud ám mindenkiről. És nemcsak véd, hanem halálos indításai vannak... Van még másik két kapus a keretben, de azoknak a nevére sem emlékszik senki-szerintem.

fotó: mx.dk
Irányító poszton a holland Nycke Groot kiválóan mozgatja a csapatát, gyorslábú, gyors észjárású játékos, aki ráadásul kiváló hármas védő, a szezon nagy részét támadásban és védelemben is végigjátszotta. Veszélyes játékos, akire Herbert Müller azt mondta, hogy "kiváló, okos játékos, sokra viszi". Nemcsak átlőni tud, hanem ragyogóan hozza helyzetbe a társait is, főleg lerohanásoknál, de a beállóst is látja.

Laerke Möller sérült volt a szezon elején, a középdöntő végére tért vissza, és bizony hozzá is tett a továbbjutáshoz, főleg a Savehof elleni idegenbeli meccsen meg a hazai THC ellenin, fifikás, vártlan húzásaival. Kiváló lehetőség, ha Grootnak pihennie kell.

Balátlövőben a fiatal dán válogatott Stine Jörgensen az alapember, védelemben is jól használható, hasznos játékos, fiatal kora ellenére nem szokott betojni a feladattól. Trine Troelsen helyettesíti őt időnként, aki közbelövéseiről és betöréseiről híres, veszélyes lehet, főleg ha Heidi felett kezd el lövöldözni.

Jobbátlövőben az a Line Jörgensen játszik, aki még mindig csak 24 éves, de már sokat tapasztalt, rutinos játékos, kiváló kettes védő, átlövő plusz összjátékban is szépen megtalálja a beállókat vagy a szélsőjét. Ő az egyik aki talán a legtöbbet játszott az év során, néha Troelsen ugrik be ha szusszannia kell vagy Möller is mostanában.

fotó: timeoutmagazin
Beállóban Susan Thorsgaardot használják felállt fal ellen, nem csoda, hiszen majdnem két méter magas, majdnem minden labdát átvesz ami magasan megy felé. Őt védekezésben Louise Svalastog-Spellerberg váltja, aki lerohanásoknál általában aktívan résztvesz az akciókban, majd cserél. Megbízhatóan védekezik középen.

Széleken fiatal, gyors szélsőik vannak: baloldalt Fie Woller játszik többnyire, aki a szezon elején sérült volt és akkor Gitte Brögger-Led ugrott be pár meccsre besegíteni, aki amúgy tavaly nyáron abbhagyta a kézilabdát egy londoni gyógytornászi állás miatt.Woller mostmár egészséges, a csereszélső Simone Rasmussen, megbízható kiegészítő ember, néha bedobják.
Jobbszélen játszik az Trine Östergaard(Jensen), aki szerintem a jobbszélsők kozül a legkiegyensúlyozottab teljesítményt nyújtja, mégsem került be az ólsztár csapat jelöltjei közé. Ki merem jelenteni, hogy jelenleg a leggyorsabb jobbszélső a mezőnyben, eszméletlen mennyiséget futkos le fel egy meccs alatt. Életveszélyes...cserejobbszélső van, de sose használták még BL-meccsen.

Ezen kívül van még egy fiatal balátlövő és jobbátlövő is a keretben.

fotó: fcm-haandbold.dk
A vezetőedző Helle Thomsen, egy nagyon szimpatikus hölgy, akivel volt szerencsém személyesen is beszélgetni, nagy lelkesedéssel és odaadással csinálja a munkáját és ért a játékosok nyelvén.(Nemrég a svéd női válogatott szövetségi kapitánya is lett másodállásban!)

A szezon eddigi meccsei alapján azt látom, hogy ez a lelkes dán csapat csak maximális erőbedobással és koncentrációval verhető, nem sok csapatnak sikerült ez, bár idegenben nem brillíroztak. A lerohanás és a kapusuk a legnagyobb fegyverük, támadást nemigen szabad hibázni, és a visszarendeződésnek is tökéletesenek kell lennie. Gyanítom, ha eddig nem fáradtak el, akkor ezután már nem fognak, szóval másra kell fektetni a hangsúlyt. Fel kell térképezni Englertet, kegyetlenül!

Biztosan kemény ellenfél, egyszerűen szívósak, sose állnak le, élvezik a futást!

F4 előtti visszatekintés

Utolsó bejegyzésem óta sok minden történt, szép és csúnya dolgok egyaránt, de időszűke miatt csak rövidebb posztokban szóltam ezekről, a közösségi oldalon.

Dióhéjban: a Győr bejutott a F4-ba a Vardar, Buducnost és Midtjyland mellett, a Fradi kiesett a KEK-ből az örökös ellenfél, dán Viborg ellen (hozzáteszem sajnálom), a Fehérvár is nagy bravúr előtt állt, habár az EHF-kupa elődöntő is az volt már, de a dán Esbjerget nem tudta megállítani, egy keserű utolsó percnek köszönhetően.

A válogatott (le)szerepelt Horvátországban, kiderült az amit eddig is tudtunk. Nem vagyunk elég gyorsak, nincs beállónk, nincs rendes védelmünk, rossz a visszarendeződésünk, keressük "A" kapust és egyáltalán a csapatot. Találtunk viszont egy vagy két balszélsőt (Erdősi, Schatzl), ez jó, és még Szepi is csatlakozhat. Nem irigylem a kapitányt, december közeleg....és nem a karácsonyt várom ezúttal sem...

A legnagyobb port kavart történés az utóbbi időben, az a Knezevic kontra Görbe fejelés volt, amiért eltiltották a montenegróit KETTŐ meccsre, szóval hurrá, ha bejutnak a döntőbe, akkor máris játszhat.

Emellett meg kell említeni, hogy a Veszprém (is) bejutott a F4-ba, a kölnibe na, nem abba ahol a Győr is játszik, ami hatalmas tett volt. Bár nem szoktam férfi kéziről írni, mivel ez egy rövid vissza(át)tekintés azt is leírom, hogy a Szeged is FF-os, Berlinbe (mi van ezzel a zéháeffel, hogy minden férfi torna döntőt a fal egyik vagy másik oldalán, de német földön szervez????

Végezetül, de nem utolsósorban, lezajlott a MK négyes döntője is a csajoknál, ahol az ETO és Görbe  megszerezte a tizedik címét, Duda meg a hatodikat, szóval gyűjtögetni kezdtek a lányok. persze a Fradit verték, mert ki más jutna a döntőbe még?

fotó: Csonka Tamás
Fradi: Zácsik szülni megy (habár még nincs áldott állapotban), Zizi akar menni, Lena is talán.Gyanús nekem ez a hely. Ami jó hír, hogy Zsuzsi nem akar még...mert kézizini akar, ahogy a hévégén is, egyedül ő hozta egy kupadöntő szintjét, meg helyenként Nerea. Már leírtam máshol is, megnézném Golovint egy Fradi szintű kerettel mit kezdene..és nem, ez nem volt semmiféle célzás..csak elmélkedtem, úgysem én döntök, meg nincs is közöm hozzá úgy-e, de gondolni sok mindent lehet/szabad.

Hétvégén Fájnel For, a Papp László Sportarénában, sok kézilabda, mégtöbb ismerős, remélhetőleg pokoli hangulat (mármint az idegeneknek) és címvédés.

A következő napokban megpróbálom darabjaira szedni a négy résztvevő csapatot, lássuk miből lettek összerakva és hogyan működnek.

Amúgy már türelmetlen vagyok, pedig a gépem csak csütörtök reggel indul...