2015. április 4., szombat

Ragyogó napfény, mosolygós győriek és ezüstérem Sandefjordban

Sandefjord
Az idei Húsvét hétvége számomra teljesen másról szólt mint eddig: Karl Erik Böhn kupát rendeztek Sandefjordban és hivatalos voltam én is. Már fél évvel ezelőtt elkezdődtek az előkészületek, Andreas Smeby (KEB legjobb  barátja) vette a fejébe, hogy egy színvonalas utánpótlástornát rendez, KEB nevével fémjelezve, ahol a néhay tréner tiszteletére és emlékére összegyűjt több lánycsapatot, akik egymás ellen próbálhatják ki magukat.

KEB-kupa, Karl Erik Böhn emléktorna!
A tornára végül tizenhat csapatot hívtak meg, két korosztályban, azaz '99-es és '98-as születésű játékosokat. Az ünnepi időszak ellenére, sokan fogadták el a meghívást, köztük három Norvégián kívüli csapat is, mint a svéd Kroppskultur, a dán Hellerup és a magyarországi Győri ETO KC. A győri csapat a meghívásra azonnal igent mondott, a klub lehetővé tette számukra az utazást, norvég szponzorok pedig a szállást, ellátást, buszszállítást is (amint megtudtam a szervezőktől) biztosították.

Én többnyire a győriekkel szeretnék foglalkozni ebben a bejegyzésben,, hiszen először volt alkamam közelről látni a kicsiket, az utánpótlást, amiből később cserebogár is lehet akár :)
A torna hétvégéjén dolgoznom kellett volna a pénzkereső munkahelyemen, de sikerült szabadnapokat kérnem (és kapnom),és így elutaztam Sandefjordba segíteni Andreasnak, aki szívét, lelkét, rengeteg energiáját, kapcsolatát és tudását beletette ennek az eseménynek a megrendezésébe. Legnagyobb segítségre a tolmácsolásnál volt szükség, a magyar csapatnak is jól jött a segítség, a szervezőknek is meg a tv-seknek is az interjúknál.
Ugyanis azt tudni kell, hogy a tv2 a nyitómeccset (Győr-Runar) élőben közvetítette az online felületén, és a vasárnapi döntők is, mindkét korosztályban élőben mennek majd. Ez nagyon nagy dolog egy up-torna esetében.

A győri csapat csütörtök késő este érkezett meg a Győr-Bécs Swetchat-Oslo Gardermoen-Larvik útvonalon, és éjjel 2 körül foglalták el a szállásukat egy larviki sportlétesítményben. A tizenhat lányból tizenegynek ez volt  életében az első repülőútja, tudtam meg Kun Attila edzőtől, aki a győri utánpótlásnevelés egyik vezetője is. Csütörtök éjszaka, a győri csapatot Karl Erik Böhn húga, Vigdis fogadta a szálláson.
Péntek d.e. szintén Vigdis volt az aki várt engem a vonnatállomáson, és együtt elautóztunk a győriek szállására. A lányok jó hangulatban voltak, vidámak és bohók, amit egy kis Kvikklunsj-el sikerült még feldobni:) Megismerkedtem a stáb tagjaival, Világi Tibor orvossal, Kun Attila edzővel és üdvözöltem Ney Ferencet, akihez már korábban volt szerencsém.

A meccsek a Runarhallen-ben Sandefjordban zajlanak, a Győr első meccse a hazai csapat, a Runar 98 ellen volt, 16 órakor, pénteken.
Előtte mg zajlott egy kisebb megnyitóünnepség, ahol nyitóbeszédet mondott Vigdis Böhn Sunde, KEB húga, és más volt edző és játékostársak! Levetítették a videót KEB kézilabdás munkássgáról, a kedvenc zenei aláfestéssel és már kezdődhetett is a torna.

A győri csapatban négy játékos van aki 1998-ban született, a többiek mind ennél egy vagy két évvel fiatalabbak.

A csapat! (fotó: Lakatos Rita-fb)
Álljon itt a csapatnévsor, posztokkal és születési évvel együtt:

Kapusok: Binó Boglárka (1999), Büki Angyalka (2000)
Balszélsők: Moharos Vivien (1999), Rácz Adrienn (1999), Takács Inez (1998)
Jobbszélsők: Imrei Réka (1999), Afentáler Sára (2000)
Irányítók-balátlövők: Hudák Emma (1998), Pál Tamara (2000), Lakatos Rita (1999)
Jobbátlövő: Takács Rebeka (1998)
Balátlövők: Szilovics Fanni (2000), Varga Emőke (2000)
Beállók: Ács Bianka (2000), Borsa Eszter (1998)
Edző: Kun Attila
Orvos: Világi Tibor
Masszőr: Ney Ferenc

Győr -  Runar98
A Győr- Runar meccsen kiegyenlített volt  az állás kb.10 percig, amíg a Győr nyitottat védekezett, de miután visszazártak hatosfalra, gyakorlatilag állva hagyták a házigazdát. Jó volt nézni, hogy ez a csapat is a védekezésre épít, akárcsak a nagyok, és ahogy örültek minden egyes jó védekezésnek, szerzett labdának, vagy blokkolt lövésnek az szívmelengető volt. Cserék után is ugyanolyan tempóban, ugyanolyan lelkesédessel, egységes csapatként játszottak, felőrölve a norvég csapatot. A kapuban nem tudom nem megemlíteni Bínó Boglárkát, aki nagyszerűen védett, ziccert, hetest, átlövést egyaránt, plusz volt szép indítása is. Tetszik a mozgása a kapuban, nekem biztosan, az ellenfeleknek gondolom kevésébé.... Irányítóban Pál Tamara ás Hudák Emma játéka maradt meg, annyira, hogy meg is tanultam a nevüket gyorsan a meccs után, ahogy Bogiét is a kapuban! Szélen is szép dolgokat mutattak a csajok, az első meccs után főleg Moharos Vivi és Imrei Réka nevét voltam kénytelen megjegyezni. Azt tudni kell, hogy meccs előtt egy arcot sem tudtam nevekkel azonosítani, mert bár nem vagyok rá büszke, de nem foglalkoztam utánpótlással eddig soha, legfőképp időhiány miatt. Valahol mindent el kell kezdeni.

Ki szeretném emelni a csapat edzőjét, Kun Attila végig együtt élt a csapatával, folyamatosan bíztatta, buzdította, okította őket, dícsért ha volt miért, és elmagyarázta ha hibáztak, és a megoldást is mondta rögtön minden ilyen esetben. A csapata meg figyelt rá és rendre kijavította hibáit, következő alkalommal már jobban ment ugyanaz az elem.
A végeredmény: Győr -  Runar 98 32 - 22

Győr -  Tjölling
A szombati első meccsen, amit a norvég Tjølling csapata ellen játszottak, újra szoros volt az eleje, egészen 6-6-ig, pedig 4-0-val indult a meccs, ahol Binó megint kitűnően védett, két hetest is fogott ebben az időszakban. Utána szépen felkeményedett a magyar védelem, kitűnő lábmunkával, akarattal, egymásra figyeléssel és besegítéssel, de okosan játszva vette át a Győr vezetést, 8-6, majd 9-6-ra, köszönhetően főleg Takács Rebeka jobbátlövő teljesítményének, és hopp még egy név megragadt az emlékezetemben :)
A félidőt 16-10-re nyerte az ETO, majd a második félidőben (25 percesek itt a félidők) egy teljesen új csapattal , ugyanazzal a kapussal, 16 percig nem kapott gólt a magyar együttess. Ekkor már Büki Angyalka állt a kapuban, ami azt jelenti, hogy Binó 100%al hozta le ezt a félidőt. Cool.... :)
A sorcsere nyilván annak is kösöznhető, hogy ma d.u. 5-kor még egy meccs lesz a Bjarg ellen  utolsó csoportmeccs ( a csoportot az ETO már megnyerte ekkor...) és  annak is hogy mindenki kapjon lehetőséget, minél többet játsszon, eloszoljon a terhelés. Ennek ellenére a különbség csak nőtt, a vége meg 30 - 14 lett. Pál Tamara..hm azt hiszem ezt is megjegyzem.

Binó és a kispad
A Bjarg elleni harmadik csoportmeccsét a Győri ETO KC 27-18-ra abszolválta szombaton du. 17-kor!

Meccs után beszélgettek picit a gjöviki meg a Runar edzője a magyarok edzőjével, és eléggé meglepődtek, azt is mondhatnám, hogy sokkot kaptak, mikor meghallották, hogy a győri csapatban csak négy '98-as játékos van a többi fiatalabb), hogy összesen tíz korosztályos magyar válogatott van a csapatban, és hogy van olyan játékos is Lakatos Rita személyében aki már a BL-ben is játszott és gólt is szerzett azon a meccsen!
Ezen kívül érdeklődtek a rendszerről, az akadémiáról, a heti edzések számáról, meg mindenről ami eszükbe jutott. Mindannyian azon a véleményen voltak, hogy ez az ETO bejut a KEB kupa döntőjébe, ahol a dán Hellerup lesz valószínűleg az ellenfele. Szerintem is, abból amit láttam, az tűnt a másik legéretteb csapatnak ezen a tornán, ebben a korosztályban.
A gjöviki edző azzal búcsúzott, hogy most elmegy bevenni a szívgyógyszerét, mert ez neki sok(k) volt :) persze nem mulasztott el sok sikert kívánni, mindenki mindenkinek a további meccsekre sem!

A tornán holnap az elődöntőket játsszák a csoport első és második helyezettjei, később eg a döntőket és a helyosztókat is.

Elődöntők: Gjövik 98 -  Győr és Hellerup -  Tjölling -  halkan megjegyzem, hogy a gjöviki edzőnek kell is majd az a pirula:D

Az elődöntőket 11 órakor, a bronzmeccset 13 órakor a döntőt pedig 16 órakor játsszák a Runarhallenben vasárnap! A döntőt a tv2sumo élőben közvetíti (Norvégiában nézhető).

Hajrá ETO! Hajrá Győr!

Update a vasárnapi eseményekről:

Az elődöntőben a Győr a Runar 98-as csapata ellen lépett pályára, ez a legjobb norvég csapat ebben a korosztályban. A győriek hat gólos hátrányba kerültek az első félidőben, furcsa játékvezetői felfogás mellett kellett játszaniuk, Kun Attila reklamált a zsürinél, mire piros lappal kiállították, sőt még a csarnokból is ki akarták küldeni. Végül bent maradhatott (jelzem, a torna saját szabályzata kimondja, hogy nem kívánatos személyt átmenetileg vagy végleg kitilthatnak a csarnokból).

Ennek ellenére a győri lányok hatalmas küzdeni akarással, jó védekezéssel visszajöttek a meccsbe, és 18-17-re nyerték meg a hihetetlenül nehéz elődöntőt. Edzőjük a lelátóról vezényelte őket.

A másik elődöntőt a dán csapat nyerte, így a mindenki által megjósolt Győr-Hellerup következett 3 órával később. A dánok egy könnyű meccsen nyertek 8 gólall a Tjölling ellen.

A döntőt a norvég tv2 online közvetítette, de sajnos a győrieknek már nem volt elég energiájuk arra, hogy ezt a meccset is megnyerjék. A Hudák, Pál, Moharos, Imrei, Binó, Borsa, Lakatos csapat kezdett, de nem ment a játék, a dánok jól értek oda lábbal és a betörések bár jól mentek, a bírók nemigen fújtak erre heteseket, csak szabaddobást. Emellett a dánok kapusa nagy napot fogott ki, ennyi kihagyott ziccert egy nappal előtte láttam pont a Vardar-Győr BL negyeddöntőn...

Nagy hátrányba került a csapat, 3-11 is volt  a különbség, a félidőt a dánok nyerték 6-15-re. A második félidőben azért előjött az a magyar virtus, közdöttek a lányok ahogy csak tudtak és szép dolgokat mutattak, A második félidőt végül 12-11re nyerte meg a magyar csapat, de ez csak a tisztes vereséghez volt elég.

Pál Tamara keze sérült az első félidő végén, de örömmel láttam, hogy már a második részben tudta vállalni a játékot.

A végeredmény: 18-26 lett.

Góllövők:

Moharos Vivien 3, Pál Tamara 4, Szilovics Fanni 4, Afentaler Sára 4, Tamási Emese 1, Lakatos Rita 2
Bino Boglárka 12 védés

Világi Tibor fotója a fb-ról
Ezüstérmekkel és egy kisebb kupával térhettek haza a lányok, akik ma (hétfőn) reggel 9 után landoltak a bécsi reptéren és szerencsésen hazaérkeztek!

Nagy gratula mégegyszer mindenkinek! HAJRÁ ETO!

2014. december 18., csütörtök

Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindenki meg van elégedve

Írtam a dánok elleni fiaskó után, így nem szeretnék csendben maradni a norvégok elleni győzelmünk után sem. A meccs végén örültem, de előtte két perccel még nem mertem felszabadulni, jó, hogy megtették a csajok ezt helyettem a pályán.


Csonka Tamás fotója az örömről

Az előzmények : Norvégia már elődöntős, nekünk meg meg a előttünk zajló meccseken is szurkolni kell a lengyeleknek, meg a dánoknak talán. De kikapnak a lengyelek Micáéktól, majd Nereaék elpáholják a dánokat (akiket előzetesen elődöntőbe vártam, én legalábbis). Ez azt jelenti, hogy nekünk minimum pont kell a norvégok ellen, ha a Papp Lászlóba fel akarunk még lépni.

A norvég táborból beteg játékosokról és stábtagpkról jöttek a hírek, a meccs előtti napon lázas volt a két kapus (őket meccsre kikupálták valamennyire), majd mindkét balszélső szépen lerobbant, Herrem és Sanna Solberg (aki ikertesójával, Silje kapussal lakik egy szobában) belázasodott, tipikus légúti fertőzéses tünetekkel.

Tadici mester már mondta  a sajttájon, hogy ők mindnet megtettek a jobb helyezés érdekében, de a többi meccs eredménye is fontos, és hát túl jó hírek nem jönnek (a  norvég betegekre gondolt, azaz, hogy nem tudnak teljes kerettel kiállni, hogy megverjék nekik a magyarokat).

A meccs olyan felállással kezdődött, amit majdnem teljesen rendbenlévőnek gondolok: Kiss-Triscsuk (ballövő), Gabika, Bulath (ezt nem értettem, de aztán megtudtam, hogy Zsuzsinak is 39 fokos láza volt és levitték valahogy annyira, hogy lehessen nevezni), Misi, Bodesz és Mayer/Mészáros beállóban. Utóbbi kettő szlpen megosztotta a támadás-védekezést, olyanannyira, hogy az 50.percben lenéztem a kispadra és akkor realizáltam, hogy Piros le sem vette a melegtőjét még, és arra gondoltam, hogy milyen jól tette.


Játékkép: Triscsuk átlő, betör, hetest szerez, beállót keresi, meg is találja, elemében van. Bulath legjobb meccse volt ez az Eb-n főleg támadásban, de a védelemben sem voltak nagy hibái. Tóth Gabi szemtelensége, jó ártelemben lendített a magyar csapaton, egy idő után Zizi váltotta védelemben, és láthatóla ha csak arra kellett konentráljon, akkor sokkal több volt az energiája. Mayer szétmozogta a norvégok falát, rendre megvoltak a helyek és hatékony is volt, hetesek és gólok tekintetében. Az már az elején látszott, hogy a szélsők ma többet lesznek bevonva a játékban, és labda nékül is abszolút olyan mozgásokat végeznek, amik eddig alig voltak. Azért sok szélsőgólunk nem volt(szélsőnk is csak három, mert Erdősit lecserélte a stáb Temesre, igaz nem egészen értettem mire fel).
Kiss Éva pedig megint hozta amit megszokahttunk már tőle ezen az Eb-n, sőt olyan védéseket láttunk amik fontos, kiélezett pillanatokban jöttek, nagy segítséget adva ezzel.

A norvégok balszélső nélkül álltak fel, hol Heidi, hol Oftedal, hol meg Kristiansen játszott ott, de nem nagy sikerrel, ezért  amagyar cspat eltudta tolni a védelmét a másik oldalra.
Védelemben jók voltunk, csak Heidi Löke, oftedal és Bjrörndalen-Karlsson tudott többször is átjárni a magyar védők eszén.


Ettől eltekintve vezettek a norvégok 0-4-re, majd időkérés után bár lettek góljaink, akkor is előnyben voltak.De minden mindegy alapon játszva, felszabadultan a csajok kiegyenlítettek, és csináltak egy rohamot, amivel a norvégok nem tudtak mit kezdeni az első félidő utolsó harmadában, 15-11 lett a szünetre. Meccs utáni sajtótájékoztatón azt is mondta Thorir, hogy ebben a nyolc percben ment el a meccs számukra.

A második félidőben egy pillanatig sem engedték ki a kezükből a vezetést, de ami a legfontosabb, hogy az irányítást sem. Mindenki hozzátette a maga kis dolgait,és a norvégok nem tudtak beérni, igaz Mörk, Linka, Alstad, Solberg kapus pihentetve voltak a meccs nagy részében.
De nem éreztem azt, hogy veszíthetünk, azt sem, hogy a csajok berezelnének, vagy megállnának.


Kilenc év után gyzőtünk a norvégok ellen és az 5.helyért játszhatunk pénteken a Papp Lászlóban, Pineau-ék ellen.

Kemény csapat a francia, sok jó dolgot csináltak az Eb-n, de a védelmük az extra, a kapusaik is (Leynaud, Glausser, Attingré), van egy csúcsformáan lévő Lacrabére, egy feljövő Pineau, egy stabil Kamto plusz a balszélen Dembele és Baudouin is szépen teljesít. Csalódottak biztos mert négybe készültek, így nem tudom hogyan állnak ki majd. Plusz a bírók elvettek tőlük egy győzelmet, mikor a németek ellen, német emberhátrányban azok teles létszámba lőttek gólt, az a meccs egállal végződött. Panaszt tettek, de elutasították, az a jelenet egy szégyen szerintem.

Ha azt az arcunkat mutatjuk amit Norvégia ellen, akkor nyerünk, ha nem akkor nehéz lesz.

Nekem nagy kedvencem a norvég csapat, de magyar válogatott ellen sosem tudnék nekik szurkolni.
Jól ismerem őket, sok meccsüket látom, figyelem a híreket, tudom mit tudnak, mire készülne, hogyan megy a generációcsere náluk. Minden amit tesznek tudatos, és ez ami nagyon tetszik meg csodálnivaló.
Holnap a svédek ellen elődöntőznek, ami nagy kár, mert szívesen látnám őket döntőben.

fotó: uros hocevar ehf
A svédekről az Eb előtt kijelentettem, hogy négybe mennek, élesek voltak és mentek mint a güzü, ien jó az edzői stábjuk és minden posztra van két majdnem azonos kvalitású játékos. A keret nagy része Dániában játszik, de van aki Romániában vagy a Bundesligában nyomja. Szimpatikus csapat, egyetlen gyengéjük, a kapussaik nem klasszisok, és 25% körüli az eddigi átlagmutatójuk.
Mégis azt mondom az esély 55-45% (norvég-svéd).

A másik elődöntőben Spanyolország fog találkozni Montenegroval. A spanyolok stabilak, erősek, gyorsak, jók a kapusaik, jó a védelmük, amit tudnak azt jól csinálják. Egyet botlottak, Románia ellen. Montenegró viszont kemény ellenfél, nagy lövőkkel, jó szélsőkkel, elég jó kapussal, viszont ezúttal beállós nélkül. Lazovicot eltiltották a Torstenson elleni nyakfogás miatt, igaz előtte való nap a hollandok Polmanját csapta le büntetlenül, már akkor is járt volna neki. Szóval csodálhatjuk Jokat beállóban megint, de remélem nem sok sikerrel. Azt tudom mondani, hogy Vamos Nerea, vamos Guerreras!
Holnap akkor meccsekre fel, remélem magyar és spanyol győzelemmel, meg egy skandinávval (...)

Triscsuk Kriszta jutott eszembe a tegnapi meccs után: "Hát ez a magyar válogatott...úgy tud játszani, hogy veri az olimpiai, világ- és Európa bajnok Norvégiát, de tud úgy is, hogy az egész ország minket szid és kritizál...de végre ma úgy mentünk ahogy ennek a csapatnak kell.."

És Zsuzsi: " ..tudtuk, hogy ez a Norvégia veretlen ezen az Eb-n, szóval nekünk veszítenivalónk nem volt..igaz azért sikerült belealudni az elejébe megint! "


Én meg azt gondolom, hogy kezeljük helyén a dolgot, de azért jól esik nézgetni a norvég tv riportjait, ja és hoppá, megtaláltam Misit szépen angolul nyilakozni nekik :)

Utolsó gondolat: megvan az első hat, az előzetesen kitűzött cél, elértük, mellbedobással ugyan, de meglett. Ezek után mindenki mindennel meg lehet elégedve, szóval megy minden(ki) tovább a maga útján...vajon az hova vezet majd????


2014. december 15., hétfő

Mi volt a taktika?.... ha volt !?

Ma volt egy magyar-dán meccs Debrecenben a Főnix csarnokban. Ha volt olyan aki a meccs előtt hitt abban, hogy megverjük a dánokat az szóljon, én nem voltam azok közt.
Tudtam, hogy gyorsak, van taktikai repertorárjuk, jó védelmük, jó szélsők, beállók, kapusok és van egy jó edzőjük, akkor is ha nem a kedvencem Pytlick se. De a meccs közben még engem is elragadott hév látva Éva védéseit, és a csajok akaratát.
Bénáztunk az elején, kaptunk egy null-hármat, de az időkérés sem segített olyan sokat, passzívnál Zsuzsi párszor betalált, mert muszáj volt.
Nem fogom sose megérteni minek kezdünk Bulathal ballövőben, mikor a románok ellen is eladott vagy öt ladát az elején, és alig volt jó megmozdulása, hármasban meg védekezni nem tud, akkor sem, ha oda rakják be, attól mert Tomori mellett áll, még nem lett hármasvédő.
Triscsuk meg ül a padon, király-aki a legstabilab játékosunk eddig, elől is meg hátul is.
Szucsánszki 3/0-ja után jött Gabika, igaz ma ő sem váltotta meg a világot de volt betörése, átlövése, gyorsan mozgatta a csapatot, a dánoknak is nehezebb volt. Piros nem bírt megfogni azt hiszem csak egy labdát a háromból, de azt meg beleverte a kapusba. Plusz ez az ötödik meccsünk, szóval ő már nem a legfitteb játékosunk, már a kezdősípszónál nehézlégzése van, az oxigénpalack meg még nem része a szerelésnek.

Jan Pytlick (fotó: bk muggerud)
Aztán Pytlick azt mondta, hogy akkor jó, vegyük elő azt a vészkapus megoldást, Kristiansen-el kék mezben, Toft meg hadd pihenjen a kispadon (azt tudni kell még, hogy ma elvileg Grigel lett volna a kezdő irányító, de bemelegítéskor megsérült és ölbe vitték le a pályáról, sírva az öltözőbe), plusz Stine Jörgensen is megsérült az első félidőben, Burgaard meg eleve beteg volt.

És elkezdtek heten játszani ellenünk, Gravholt és Thorsgaard beállóban, és bár erre készültünk állítólag, semmilyen érdemi lépés nem jött a kispadról, a csajok védekeztek, és Kiss Éva ma istennő volt, lundei magasságokban védett. Ezért nem mosták fel a padlót velünk, és ha valaki megnézi ezt a végeredményt akkor azt mondja majd, szoros meccs volt, de mondom mégegyszer, ha Éva nincs, akkor tízzel vernek bennünket. Persze ami a legjobban felidegelt, hogy lett volna lehetőségünk ugyan még vagy négy-öt esetben is direkt kapura küldeni a cseréjük előtt, de mi inkább megvártuk míg szépen felállnak, mikor meg Kristiansen futott vissza a kapuba, akkor Erdősi belelőtte a labdát.

Volt olyan is, hogy Holmsgaard, a védekező specialista lerohant bennünket és gólt szerzett, a dán csapat kábé leglassúbb játékosa, aztán olyan is volt, hogy Fisker, aki szélső, játszott ballövőt Jörgensen kiesésével, és középen lőtte át a falunkat, vagy épp középen ment be egyegyezve, mondanom sem kell mindkettőből gól lett.

fotó: Farkas Zsolt
A csajok akartak, de kevesek voltak. Kevesek voltak fejben, kevesek voltak lábbal, erőnléttel és koncentrációban is. Persze ez egy komplex játék, és ezek a dolgok mind összefüggnek. Ha fáradsz, akkor nemcsak fizikálisan hanem fejben is fáradsz, és minden más lesz, mint amilyen kellene legyen.

Emlékszem még a szerbiai eb-re, két évvel ezelőtt. Piri, Zsuzsi, Görbe végignyomták az egész világversenyt, de volt akkor egy erónléti edző, aki személyreszabott regenerációs programot csinált minden játékosnak, aki sokat volt pályán, az kevesebbet edzett másnap vagy nem edzett csak szpinningelt esetleg, és a játékosok nyugodtak voltak, mert tudták nem fognak kifulladni. Hosszabbításban hozták a bronzmeccset az akkori házigazda ellen, és volt erő.

Ja és a taktika, meg a stratégia témában -  a huszonegyedik században vagyunk könyörgöm- két éve (mert megint erre kell hivatkoznom) minden csapatot szétszedtünk elemeire, mert volt egy profi videósunk, aki szintén norvég volt akárcsak a profi erőnléti edzőnk, a csapat tudta mit kell csináljon, mire mit kell lépjen, mit kell húzzon, melyik játékos hova fog menni, mozogni, passzolni, lőni, vagy épp fordulni. Most mi volt? Láttuk, hogy tudták a lányok mire mit kellene lépni? Nem láttuk, sőt nem is tudták, megmondom én.

Miért nem? Mert a mostani erőnléti edzőnk és videóelemzőnk egy személyben az a Köstner Vilmos, aki a lelátón meccs előtt előadja, hogy  "nemisolyangyorsezadáncsapat" meg "ezekaztánsemmiújatnemtudnakmármutatni" és "megverjükőketnemkellizgulni"..Ezt nem most találtam ki, ha valaki azt hinné. Ez ma elhangzott a lelátón meccs előtt, egy szurkoló hallotta, aki történetesen a barátom. Szóval azt akarom csak mondani, hogyha ez a dán csapat ki lett volna elemezve rendesen, becsületesen, profin, akkor lett volna rá kidolgozva taktika, megoldás, nem egy, hanem többféle.
Pytlick nem most ezen az eb-n kezdte el ezt alkalmazni, hanem évek óta, de erre a világversenyre külön készült erre, mutatja azt a speciálisan erre a célra készíttet (és nem ollóval lyukat vágunk rá vészkapus mez is). Az más kérdés, hogy eddig ezt csak periódusokra tudta bevetni,mert általában az ellenfélnek szokott lenni rá valamilyen reakciója, lépése, és olyankor neki is váltani kell. Na most nem kellett. Ott is ült a sunyi mosoly a szája sarkában a sajtótájékoztatón.

fotó:bk muggerud
Még egy dolog és ígérem befejezem: minek vannak ebben a csapatban szélsők???? Ahogy ma Bodesz mondta nekem meccs után, hogy úgy érzi, hogy nekik is szélesíteni kellene a játékot, és használni a szélsőket. De őket ebben a magyar válogatottban már meccsek óta csak dísznek nézik, és ma is csak arra voltak jók, hogy le-fel futkossanak a baromi gyors dánokkal, egyetlen húzás, figura nem megy ki szélre, ütemre nem kapnak labdákat, hogy aztán eldönthessék, hogy milyen szögből vállalják be, vagy bemennek-e vele, ma is csak egyetlen kapuralövése volt, ez nagyon kevés, ezt ő hiányolja, mert ez így nem csapatjáték, csak középen tologatják a labdát, nincsenek labdanélküli mozgások, és  emiatt nem működik a támadás, plusz az ellenfélnek sem kell csak középen sűrítenie a védekezését. Plusz ami szíven ütött, hogy azt mondta nem érzi a bizalmat és nagyon szomorú volt.

Na szóval, aki csak a 20-23-at nézi, annak elmondom, hogy 11-11 után volt ám 15-22 is a dánoknak, igaz, hogy onnan szépen feljöttünk a végére, de esélyünk egyetlen percig sem volt a győzelemre.

A meccs után pedig amint megtudhattuk, a játékosok a ludasok, már semmi újat nem tudtak mutatni, az ellenfelek már ismernek. Bezzeg a dánok, na azok ma is tudtak újat mutatni, sőt ez volt a "dán viasz", ha magyar szemmel nézzük...vagy magyar videóelemzővel...

fotó: Bernard Garaus
A mai két előző meccsen a románok megfordították a meccset az öttel vezető spanyolok ellen a második félidőben, Ungureanu amit ma bemutatott, azt csak tisztelni tudom, és a végén nekik volt egy világklasszisuk is a kapuson kívül, Neagu az első félidei egy gólja után szépen szórt még vagy hatot, nagy részét a végjátékban.

Aztán a lengyelek toltak egy erős félidőt a norvégok ellen, akik mintha szabadságot vettek volna harminc percre, utána meg a másodikban szisztematikusan megfordították, illetve Nora Mörk megverte a lengyeleket, majdnem egyedül. A norvégok ezzel elődöntősek.

A dánoknak van 5 pontjuk, és nekik már egy egál is elég a spanyolok ellen ahhoz, hogy elődöntőbe menjenek. A románok megverhetik a lengyeleket, és akkor a magyar csapatnak pont kell Norvégia ellen, egy pont vagy kettő ez függ a többi meccs eredményétől, ahhoz, hogy Budapesten még helyosztót játszhassunk.

Végezetül, egy gondolat, amit szintén a barátom juttatott eszembe: mikor 2012-ben megnyerte a magyar válogatott KEB-el az eb- bronzot, és a norvég tv2-nek nyilatkozva rögtön a  meccs után megkérdezték tőle, hogy mit csinált a magyarokkal, hiszen eddig nem volt jellemző rájuk, hogy végjátékot nyerjenek, akkor mosolyogva ezt válaszolta: "Úgy bántam velük mint a királynőkkel...."





2014. december 14., vasárnap

Új helyszín, új meccsek, újabb csapatok és régi kedvencek

Debrecen-Főnix csarnok. szombati érkezés. Én balga azt gondoltam, hogy az új győri aréna útvesztőjének (sajtós szempontból) kibogozása/megfejtése után már semmi nem fog ki rajtam. Be kell vallanom tévedtem. annyora bonyolultra sikerült megcsinálni a Főnixet, hogy sehogy se legyen se útba, se direkt összekötve a sajtóközpont a sajtótribünnel, de még a mixed zone-al sem! Az azért javára szóljon, hogy ha edzeni nincs időm meccsnapon, jó kis fitness mutatvány sok emeletet, perceken belül, oda-vissza, többször is megmászni, legalább a kondim megmarad.

Lengyel-dán összecsapással kezdődött a középdöntő, és bár igencsak szurkoltam a lengyel csapatnak, mégis csak egy félidőn keresztül bírták magukat tartani, 9-9-et hoztak, de utána szétfutották őket a sokkal jobb erőnléttel rendelkező és fényévekkel gyorsabb dánok. A meccs emberének ugyan Stine Jörgensent választották, de nálam Maria Fisker volt az, a lengyeleknél Kinga Gryzb nálam is meg a rendezőknél is. Ebben a lengyel csapatban lehet még egy jó meccs, ahogy az oroszok ellen is volt, bízzunk benne!

Kudlacz, Rasmussen, Pytlick és Hansen a meccs után
Aztán jött a magyar-román, a nagy klasszikus ahogy már három éve minden világversenyen volt ilyen, kétszer Szerbiában. Tele lett a csarnok, de én tudom, hogy azok a szurkolók akik mondjuk Újvidékre eljöttek anno kétszer is, most nagy részük nem volt itt, mert  a zsebe egyszerűen nem engedte az eszement skandi árakat megfizetni. Az jó, hogy voltunk sokan így is, kissé hullámzó volt a szurkolás, a debreceni ultrák azért jó hangulatot csináltak, de nem tudták a hosszú oldalt is koordinálni, nem volt egységes dörrenés, de volt hangja, A román tábor is belekezdett épp elégszer.

Az orosz játékvezetők sem tudták időnként hol vannak, a meccs jelenete mikor az egyikük blokkolja Misit egy lerohanásnál, majd Zizi ámulatára lépést fúj és elveszi a labdát tőlünk. Ekkor még null-null volt az állás.

fotó: Farkas Zsolt
Igaz is, Kiss Évi tz percig nem kapott gólt, ez fontos az összképet tekintve, igaz azalatt mi is csak kettőt bírtunk dobni, mert hatalmas mennyiségű eladott labdánk volt, ebben főleg Bulath jeleskedett az elején, plusz Ungureanu is igen jól védett.
Neagu talált be tíz perc után, hatalmas bombából, nem is értem, hogy az ehf szerint a csoportkör all star csapatában miért Kudlacz lett a legjobb ballövő...
Aztán lett egál 4-4-nél, de egyébként végig vezettünk, Zizi átlövései, Triscsuk hetesei és kanyarított alsó lövései, valamint Zsuzsi betörései is ültek, igaz beállóból és szélről továbbra is súlytalanok voltunk, ha ment is labda le oda akkor kivédte Paula, nemhiába éltették a szurkolói.
A védelem és a kapusteljesítmény viszont szépen összeállt, a románok kínlódtak is, majdnem mindenki a pályán kellett egyénileg hozzátegyen, hogy csak kettővel legyenek alul a szünetben.
Jobbszélen Nechita vállsérülése után kevésébé rutinosak a szélsőik, Elisei meg eddig minden meccset végig nyomott, ráadásul kettesben védekezik Neagu helyett, szóval nem túl pihent. A félidőt Éva 53%-al, Paula meg 50%--el zárta...

Magyar szurkolók (Farkas Zsolt fotója)
A második felében is jól kezdtünk, Mayer bevágta, Planéta is bejött ugyan, de volt pár rossz lövése, utána Triscsuk játszott helyette amott. Bodesz fáradtsága kezd kijönni a szélen, de Mónika azért most tudott hozzátenni párszor, és ez mindeképpen pozitív, igaz, a lába azért leért még.

Aztán közeli ismerősünk Mica (Bradeanu) kezdett el lövöldözni, majd Neagu is kiszabadult a szorításból és máris egál lett, sőt a románok átvették a vezetést is, ebben az időszakban volt egyértelműen a hullámvölgyünk. Igaz közel maradtunk, hetes, kiállítás, Tomori góllal, de nagyon rezgett a léc, főleg, hogy Neagu valahogy gyors egymásutánban is ki-kiszabadult vagy ötször is és átlőtt, sőt még be is hátráltunk előle.

Itt jött a képbe Mészáros Rea, aki hármas védőben kezdett munkálkodni, és Piros kettesben, mindketten szépen lezárták a román belső hármas kombinációs lehetőségeit, és Rea bizony nem kímélt senkit sem, igaz a másik oldalon meg Pintea ütött vert akit ért, szóval ebben is kvittek voltunk.
De így is vezettek kettővel és éles végjáték igérkezett.
Gabika (fotó: Csonka Tamás)
Ekkor bejött Gabika (aki az első félidőben is tolt már vagy 10 percet. és eleve Klivinyi helyett került a keretbe), és hirtelen azzal találta magát szembe, hogy mindenki csak keresztbe tologatja a labdát a román fal előtt, mert addigra már fáradtak is lehettek, plusz Ungureanu minden kedvüket elvette a lövöldözéstől. Olyan Móvár fílingje lehetett a kislánynak, de aztán szépen lőtt is kettőt Ungureanunak, egyet a hosszú alsóba, egyet meg a rövid alsóba, hadd lássa, hogy nem vagyuk egyoldalúak ám..majd egy kipattanó után a kis gyors, fris lábaival megiramodott, csak lestek a román védők, bement, lett is belőle hetes meg kétperc is rögtön.
Misi odaállt szépen a heteshez, gondolom eszébe jutott a két évvel ezelőtti Győr-Oltchim elődöntő Veszprémből, az az utolsó kilenc perc...és szépen bepattintotta az addig brillirozó kapusnak.
Csak a rend kedvéért, 17-19 volt az ellenfélnek mikor Gabika elkezdett iparkodni, közben is kaptunk egy gólt, a hetessel lett egál. Emberelőnybe voltunk (ezt is Gabinak köszönhetjük), aztán ebből összejött egy figura a jobbszélre, és Bodesz bevágta a ficakba (megjegyzem egész meccsen nem ment kapura, illetve egyszer védte Paula, aztán labdát sem kapott). Ez lett végül a győztes gól! 20-19. Utána még volt majdnem 3 perc, ami alatt kettőt Buli kiállítása miatt emberhátrényban kellett hozni. Nagy küzdés volt, mindennel ami kell. De kibírtuk. És ez a lényeg.
Győztünk. De jobbak nem voltunk, szerintem, viszont egy éles végjátékban nekünk sikerült talán hidegebb fejjel, okosan cselekedni.És volt egy Tóth Gabink, akinek nem volt három meccs a lábában, mint pl.Neagunak a túloldalon, vagy zizinek és Tominak nálunk (akik esetleg el kellett volna döntésk a meccset), plusz Bodesz, aki szépen bevágta, amikor kellett!! Azt is mondhatnám ETO-s végjáték volt, Gabika, Misi, Bodesz, de nem teszem, mert Mészáros amit ott kiosztott középen, nélküle nem tudtuk volna megfélemlíteni Neagut, Micat meg a többi románt..

Misi (fotó: Csonka Tamás)
Jó érzés volt látni Misit mosolyogni meccs végén, mert ahogy mondta"mennyivel jobb egy góllal nyerni,mint eggyel veszíteni", vagy megölelni Bodesztm és látni a csillogó szemét, hallani Zizit, hogy nagyon büszke Tóth Gabikára meg Reára azért amit letettek ma, hallani Németh Andrást azt mondani, hogy büszke a csapatára a küzdés miatt, vagy hallani Tadiciot korrektül azt mondani, hogy igaz, hogy voltak vitattott döntések, de ők voltak kevesek a végén, és több döntő szituációban hibáztak. Neagut hallgatni ahogy elmondja, hogy ő is hibázott, meg keserá nap ez, rossz így veszíteni, de ahhoz kell alkalmazkodni ami van a pályán, amit a bírók fújnak (ő már csak tudja ezt a klubcsapatából...). Látni a végén összeölelkezni Zizit és Alicet (Elisei) a sajttáj után, teljesen sportszerűen, szép volt ez, és először nem utáltam annyira ezt az ellenfelet, mert nem köpködtek semelőre, sem utána, mint tavaly.

Zizi (fotó: Uros Hocevar)
Jó érzés volt így nyugovóra térni, főle mert a mi meccsünk előtt volt a spanyol-norvég,ami egy csemege minden kézilabdaszertő embernek, plusz két nagy kedvencem, Nere meg Heidi játszik a két oldalon. Ők islettek a meccs emberei, bár nem tudom Heidi miért, szerintem ott  alegjobb embre tegnap a kis Riegelhuth volt, a maga hét átlövésgóljával, szerintem a spanyolok konkrétan sokkot kaptak tőle.

Nyertek a norvégok, úgy, hogy az első félidő egál volt, majd a második is szoros, de Silje Solberg a kapuban nagyon nagyot hozott a második félidőben, és ő meg Bettina elegek is voltak a győzelemhez. szerintem simán elődöntősök lesznek. Meccs után meg mindkettő megkapta a maga szülinapi ajándékát is :)


Ma folytatódik a középdöntő a másik ággal amiről mostanig olyan sok szó nem esett, de mindenki tujda már gondolom, hogy a horvátok (házigazdák) meg a szerbek is távoztak, utóbbiakat konkrétan a szlovák válogatott ejtette ki, és a montik sem százszázalékosak már. Francia, crnagoraác, svéd, holland, szlovák és német nagy küzdelmet fog bemutatni ma is az biztos! :)
A svédek nekem nagyon tetszenek az új dán edzővel, helle Thomsennel, a hollandok stabilan jók, de nem tudni meddig bírják, a franciák meg javulnak meccsről meccsre, Adzic csapata meg képes lehet mindenre, de ebben benne van a bukás is.

Ma délután aki unatkozik az ezzel folytathatja, az ehftv-n minden meccs eélőben látható, plusz vissza is nézhető.



Utolsó győri élmények, aludva rá párat

Nem írtam semmit a magyar-spanyol meccs után, egyrészt azért mert nem volt időm, másrészt azért, mert nem volt amit írni. Akkor.
Carmen Martin tízet vágott (fotó: Csonka Tamás)
A spanyolok igen jó csapat, nincsenek világklasszisaik,hacsak Carmen Martín nem az már (..) de van pár klasszisuk mint Pena, Navarro és Mangue. Melós csapat, akik az ellenfél megtörésére játszanak, nem adják fel, és az első sorból talán csak Cvan kevesebb rutinja, a töbiek már megéltek pár világversenyt, nyerteek Eb-ezüstöt, olimpiai bronzot, vb-bronzot és többen közülük BL-döntőben, elődöntőben  is jártak már (emlékezzünk csak Ambros Itxakojára). Ezért én megmondom őszintén, hogy spanyol győzelmet vártam, mert a magyar csapatban nem láttam azt az átütő erőt mint tavaly meg tavalyelőtt ellenük, és nyugodtan is mentem be a meccsre.
Aztán láttam, hogy jól játszunk, keverjük a lapokat,vezettünk is, mindenki küzdött, hozzátett a meccshez, de Carmen Martínnal nem tudtak a csajok mit kezdeni, mintha egy ismeretlen jobbszélső kezdett volna el cunderezgetni a jobbszélen, és nem tuduk volna, hogy ilyet is tud.
Aztán egál lett, vezettek a spanyolok, majd megint  a magyarok, de végig az volt az érzése az embernek, hogy kiélezett helyzetben mindig késhegynyivel több a spanyol fűszer, ami megdobja az egész menüt.
Nerea jól ismeri a magyarokat (fotó: Csonka Tamás)
A vége sajnos ilyen is lett és szószerint nem voltunk elegek, annyi hiba, eladott labda, emberelőnyös szituáció negatív mérleggel, ezeket összeadva nem lehet meccset nyerni, pedig még így is közel volt. Jól jött volna az egy pont is, ahhoz, hogy a mérlegünk jobb legyen a középdöntőre való beugráshoz.
Egy gólall kikapni mindig sokkal rosszab, mint mondjuk öttel, mert akor játékos, edző. szurkoló, újségíró is tudja,hogy nem volt meg az esély sem, hogy legyen legalaább egy pontunk na.
Mindneki szomorú volt a meccs után, a szöv.kapitány meg azt mondta, hogy a játékosok hibája, hogy nem lett meg a meccs, hát izé...szerintem meg csapatmunkában sikerült összehozni ezt.
Fontos megjegyezni, hogy Julie meg Charlotte is mindent megtett a magyar pontért legalább, és ha azt írom mindent, akkor azt is értem.

Így utólag leírom, hogy Klivinyinek már igencsak kiállt a szekere rúdja, mintha ott sem lett volna, nem tudom az okát (?), és Bp.felé az autóban megvitattuk erdélyi újságírókkal, hogy jöhetne Tóth Gabi, hadd hozzon egy kis spirituszt a csapatba. És lőn...

Wojtas perdöntő lövéseinek egyike (fotó: Csonka Tamás)
Két sort még az orosz-lengyelről: vezettek az oroszok, stabilan, kapaszkodtak a lengyelek végig, de nemigen láttam esélyt számukra, mert valahogy nem volt erő bennük. Aztán jött az az utolsó 10 perc, amikor a győri csarnok egy emberként állt a Polska mellé, és többezer ember úgy bíztatott egy teljesen idegen csapatot egy másik teljesen idegen ellen, hogy azt öröm volt hallgatni, látni, érezni. Tudtuk persze, hogy az nekünk jól jöhet ha Wojtasek nyernek, mert akkor két pont megy legalább tovább velünk. A német bírók sem őket támogatták, maradjunk annyiba, de a magyar közönség adta nekik is rendesen. Eksztáziba kerültek a lengyelek, Wojtas, Kudlacz, Prudzienica a kapuban és hazküldték Senéket. A meccs végén körbejárt a lengyel válogatott megköszönni a hatalmas támogatást a magyaroknak, tapsolva, hajlongva, pacsizva, puszit küldve, engem megérintett bevallom. És azt is leírom, hogy nekem aznap az igazi kézilabda élményt ez a meccs jelentette. Beszéltem Rasmussen edzővel a végén: "..micsoda meccs, nézni sem lehettet egyszerű, olyan volt mint egy érzelmi hullámvasút. A két játékvezetőnek meg fogalma sem volt egy ilyen meccs jelentőségéről, nem itt kellene lenniük.."
Az itt látható videó a pacsizó, hajlongó lengyel csapatot mutatja, közben a magyark elkezdenek melegíteni:)
Közben kitértem Budapestre, majd megérkeztem Debrecenbe tegnap délután, ahol igazi szép tavaszias időjárás fogadott, a norvég télhez szokott lelkem és testem igencsak értékelte :)

Folt.köv. egy másik posztban! Hamarosan!

2014. december 10., szerda

Javuló teljesítmény, csökkenő nézőszám-benyomások az első napokról

Megnyitó ünnepség
Végre elkezdődött a kézilabda  Eb Magyarországon (és Horvátországban), jól benne is vagyunk már a sűrűjébe, és bár eredeti szándékom az volt, hogy minden nap után amin résztveszek írok egy bejegyzést, sehogy sem jött össze.
Szóval most megpróbálom összefoglalni a lezajlott három játéknapot, kiemelve a győri és debreceni csoportokat, ahol egyrészt a magyar váloatott játszik, másrészt Debrecen lesz a következő helyszín ahova megyek s ott játszanak másik kedveneim, a norvégok.

Fárasztó utazás után(Oslo-Budapest-Győr) átvettem az akkredet és fel is vettem a munkát azon nyomban, kollégáimmal és barátaimmal együtt.Megcsodáltam a vadonatúj Audi Aréna Győrt, kívülről-belülről, körülbelül tízből kilencszer eltévedtem az első napon ( a másodikon már csak fele ennyiszer...) és máris kezdődtek a meccsek.

spanyol-lengyel
Az A-csoport első meccsén a spanyolok lesimázták a lengyeleket, akikben valahogy idén nincs meg az erő, pedig Byzdrán kívül majdnem ugyanaz a csapat, mint tavaly volt, aki vb 4.helyet hozott. A spanyolok viszont élesek, amit tudnak azt nagyon jól csinálják, Mangue újra fénykorát éli (semmi túlzás), Nere igazán jól irányítja őket, és Macarena kisebb sérülése miatt csak a padról szurkolt.Carmen Martín heteslövő keze meg nem romlott el, ugyanolyan biztos mint régen.

Aztán jött a mi meccsünk, az oroszok ellen, ahol nagy reményekkel álltunk fel, de húsz lejátszott perc után nagy zakó volt kilátásban. Az eredeti Misi-Kinga (Tris)-Zizi-Zsuzsi-Bodesz+Piros felállás sem támadásban , sem védelemben nem igazán működött. Tologatták a lányok a labdát oda-vissza, előre hátra, lepattogtak(szószerint) az orosz falról, amely meglepően egységesen mobilis volt, amire senki nem számított de főleg a magyar csapat+szakvezetés sem. Azaz ezek a nagydarab orosz játékosok gyorsak voltal eléggé lábbal védelemben, nem lehetett betörni, azt meccs előtt is tudtuk, hogy nem lehet őket átlőni, viszont az volt előrevetítve, hogy majd le lesznek futva. Ehelyett ők futották le a magyarokat, Kuznetcova, Uskova meg még Sen is bizony szerezte a gólokat a mi eladott, eldobott, elvesztett labdáinkból.
fotó: Csonka Tamás
Ekkor kukába ment az eredeti felállás, Tomori lett a ballövő, Misi az irányító és Planéta meg a jobblövő, Erdősi ment szélre, Mayer/Rea beállóba.
Azt láttuk, hogy a csajok összekapták magukat és bizony mást keleltt próbálni ahhoz, hogy ezt az iszonyú égést meg lehessen fordítani, el lehessen feledtetni. Aztán jöttek a Tomori, Triscsuk, Planéta gólok, bejátszások, hetesek és a félidőre már csak eggyel voltunk alul.
Herr Orsi a legrosszabb periódusban volt benn és csak ziccerek jöttek felé, bravúrt nem tudott hozni, így jött Kiss Éva, aki sokat hozzátett, majd Bíró Blanka, aki meglepően jól fogott, nem ijedt meg na.

A második félidőben sikerült egyenlíteni és átvenni a vezetést is, de az oroszok nemigen hagyták magukat, visszajöttek és visszavették a vezetést, de nálunk voltak szép megoldások, elmúlt a kezdeti zavarodottság, 2 perccel a vége előtt kettővel mentünk, ekkor kiküldték Tomorit két percre egy igen véleményes esetnél. Ezalatt egy baj volt! Nem a vezetést akartuk megtartani emberrhátrányban, hanem azt növelni, erre megint bevetettük a már többször látott vészkapus megoldást, hosszú oldalra, amiből kaptunk egy gólt, mert eladtuk a labdát, és Buli nem tudott lefutni cserére. Utána meg még egy -ilyen akció és az oroszok kiegyenlítettek, ekkor maradt  7-8 másodperc. Jött az időkérés, Planétának kellett volna rálőnie, de felment és lepasszolta, és Zizi ugyan ráküldte de lesáncolták. Vége, Egál. Orosz ünnep, magyar lógó orrok.

fotó: Csonka Tamás
Meccs utáni beszélgetéseknél Szimó magát okolja (holott nélküle a meccset se tudtuk volna megfordítani, volt két gólja, két gólpassza, három kiharcolt hetese), Misi szomorú, Zizinek nincs kedve válaszolni, Zsuzsi meg azt mondja innen csak javulni lehet, és, hogy itt mindenkitől több kell, mert nem fog ő 15 gólokat lőni, hiszen most nem ez a szerepe.

Tegnap, a második csoportkörben a spanyolok nagyon meggyőzően kezdtek az oroszok ellen, de aztán szép kis kiegyenlített meccs lett belőle, ahol a  végén Macarena is hozzátett az élményszámba menő betörésekkel és Martín megint kitett magáért heteslövés tekintetében, ahogy Navarro is a kapuban. Az oroszok nem voltak rosszak, de valahogy nem voltak átütők, pedig akár lehetne most 3  vagy 4 pontjuk is.

Aztán jött a mi meccsünk, ahol a lengyelekkel találkozott a Németh-válogatott és létfontosságú volt az, hogy ez a meccs győzelemmel záruljon.
És bevallom őszintán attól féltem igazán, hogy a lengyelek erre a meccsre felszívják majd magukat, de szerencsére nem így lett, azaz akartak ők, de a magyarok még jobban akartak, és Tomori meg Kiss Évi vezérletével igencsak odacsaptak védelemben a lengyeleknek, és támadásban is jöttek a szebbnél szebb megoldások, ahol Triscuk, Tomori, Mayer, Kovacsics, Planéta lődözték a gólokat, is Szucánszki is igazán feljavult az első meccshez képest.
Nekem az egész meccsen az tetszett a legjobban ahogy Zsuzsi odamegy ahova kell és amikor kell, pluz ahogy Szimó megtalálja Szabinát, az meg beveri a helyzeteit (bevallom nem számítottam rá, hogy ilyen magabiztos lesz).
Ami nem tetszett, hogy jobbszélen mikor a kapitány érthető módon pihentette a rengetet melózó Bódit, abban a tíz percben Kovacsicz nemigen tudott semmit hozzátenni, annál inkább elvenni, szóval nagyon hiányollak Orbiszkám!!!

Kim Rasmussen hiába magyarázott tegnap (fotó: timeoutmag)
Hét gólt kaptunk az eső félidőben, aztán a másodikban volt egy leeresztés, de akkor már 10-20-ra vezetett a csapat, így jöttek a lengyel mostvagysoha akciók, gólok, lefutások, de szerencsére időben jött az időkérés, és aztán még egy adag bénázás után helyreállt a rend a fejkben is, és tisztességesen lehoztuk a végét is, 23-29re nyerve, ami azt jelenti biztos középdöntős a csapat.

Ahol már Debrecenben fog játszani és nem kell hozzá különösebb jóstehetség se, hogy megmondjuk azt, hogy dán, norvég és román ellenfél vár rájuk.
A norvégok kiütéses vereséget mértek a románokra és az ukránokra is, úgy is, hogy Grimsbö térde megsérült az első meccs első félidejében és helyette Stang Sandot hívták be, aki már védett is az ukránok ellen (ő az Esbjerg kapusa szintén, tavalyi FKC EHF kupa elődöntőre emlékezők ismerhetik, ő az a kapus, aki adta a mindent eldöntő dán gólhoz a passzt!!).
A dánok verték Ukrajnát, aztán tegnap szenvedtek egész meccsen a románok ellen, akik végig vezetve vesztettek végül egy pontot, mert utolsó másodpercben lett egál, 29 -29. Ez kedvező eredmény, hiszen oszlanak ott is a pontok rendesen, szóval nem lesz két maximum pontos csapat.

Görbe és Berni így örült a lelátón (fotó: uros hocevar-ehf)
Tanulságok (magyar szemmel): gyorsaságban nem mi vagyunk a királyok, másra kell építeni. Vannak olyan játékosok akik súlytalanok már/még/még mindig ezen a szinten (gondolok itt Klivinyire, Bulathra, Kovacsiczre, Pirosra is).
Kell a három kapus, mert nagyobb esély van, hogy valaki közülük jobban érzi az adott ellenfelet (kellemes csalódás Bíró).
Kellemes csalódás eddig Erdősi, amit kellett megoldotta, és olyan sok gólt nem kaptunk róla. Szimó pedig nálam nagyon létszükséglet, összjátékban sokat fejlődött, plusz Mayer-el való kapcsolata is igazán jó.
Kovacsics Anikó irányítóban kell, hogy játsszon szerintem stabilan, Klivinyit kiraknám szélre végleg. Ha nem cserélném le, mondjuk Tóth Gabira.

Szurkolók Győrben (fotó: Uros Hocevar)
Végezetül eltűnődtem, hogy miért nincs tele a győri csarnok??!! Az oroszok elleni meccsen már majdnem teli volt, és robbant a csarnok, ment a szurkolás, igaz a győri B-közép vezérletével! De a tegnapi lengyelek elleni meccsen, rengeteg üres hely volt, kb.3000 néző volt a csarnokban és ebben benne van a VIP meg a sajtó is.
Ma emaileket kaptam más helyszíneken dolgozó külföldi kollégáktól ebben a  témában, azaz, hogy miért nincs tele a győri csarnok?? Mondtam én csak azt tudom, hogy rettenetesen drágák a jegyek (skandináv árak-mondom ezt tapasztalatból), a legolcsóbb jegy Győrben tripla annyiba kerül mint a legdrágább Varasdon, és bár azt közölték, hogy minden jegy elkelt (és igaz már venni nem lehet, legalábbis online a győri meccsekre),de az emberek mégsincsenek jelen. Elég elvetemült gondolatnak tartom azt, hogy aki megvette a méregdrága jegyeket az nem jönne el a meccsekre..szóval csak az ajándék/ingyen/szponzori jegyekkel lehet a bibi....a tény az, hogy a kézilabda ünnepén tele van üres székekkel az aréna, és félek ez Debrecenben sem lesz máskép.
Hogy miért gondolom ezt? Mert bár dánok, norvégok játszanak ott, azokra nem jellemző, hogy ezresével elutaznak "egzotikus" helyszínekre. A norvégok max,200-300an szoktak lenni, míg a dánok talán 50 személyre korlátozódnak, ezek is inkább a játékosok hozzátartozói. ezért kár volt Dániát besorolni a B-csoportba sorsoláskor, ezzel megnehezítve a magyar válogatott dolgát is, nem is kicsit.
Budapetsen mg még drágábbak a jegyek a Papp Lászlóba, lehet ott csak félház lesz majd????

2014. december 5., péntek

EB-csoportok górcső alatt, D-csoport (utolsó rész)

Utolsó Eb előtti posztomban bekukkintok a kontinens bajnokság D csoportjába, ahol a címvédő Montenegró, a vb-ezüstérmes Szerbia, Franciaország és a teljesen outsidernek tekintett Szlovákia szerepel, amely országn húsz éve nem szerepelt Eb-n.

Adzic mester (fotó: Halmágyi Zsolt)
Montenegró úgy vág neki ennek az Eb-nek, hogy K.Bulatovic, aki valljuk be a legnagyobb sztárjuk jelenleg, sérüléssel küszködik a BL utolsó előtti fordulója óta, Radicevic állítólag nemigen van jó formában, és Petrovic is kissebb sérüléssel küzködik.
Nem beszélve arról, hogy Montenegró nem a Buducnost, azaz nincs beállósuk, hacsak a sztírtfájter Lazovicot nem számoljuk annak, igaz van nekik Vukcevic Érdről, de azért valljuk be nem egy cvijici szint egyik sem.
Kapuban sem Klári meg Márti repked mögöttük, hanem Brajaktarovic, Milenkovic vagy a kis Marina, de a siznt nem ugyanaz.
Jovanoic Issybe való igazolása jót tett neki, vezeti a francia góllövő listát, mintha szárnyakat kapott volna.  és A.Bulatovicnak is jót tett a dán Leslivel való együttműködés Oroszországban.
Memedovic folyamatosan mellzőve volt a Buduban, gondolom én sérült, Pavicevic van inkább a balszélen.
Knezevicnek ez az éve sem olyan mint a 2012-es volt, és Klikovac is csak védekezik a Vardarban, szóval, hogy Kacat tudja-e pótolni, az legyen Adzic mester baja.
A crna gorai játékosok azt nyilakozták, hogy nemhogy az első négybe, de még a hatba sem jutnak be, és Adzic sem akar terhet rakni rájuk.
Persze ettől még bármi lehet, mindenesetre felkészülésin kétszer szenvedtek sima vereséget a szomszéd horvátoktól.

Jovana Risovic (fotó: timeoutmag.com)
Szerbia -  Boskovic csapata nagy sérülési hullámmal küzdött a felkészülés során, gyakorlatilag kidőlt a teljes első sora, így egy B és C csapatból összegyúrt kerettel utaztak Norvégiába a Golden League tornára, ahol szoros meccsen vereséet szenvedtek a franciáktól, majd nagyon kikaptaka  két skanináv csapattól, akik szétfutották őket.
Tomasevic térd, Lekic boka, Damnjanovic térd, Liscevic boka, Trifunovic váll, Cvijic térd (?), Milosevic pedig meg nem mondom milyen sérüléssel küzd, egész felkészülés alatt nézhettem a fotókat a fészbúkon meg az instagrammon ahogy a szerb válogatott az eb-re készül, többnyire a fent emlitett játékosok, a fizioterpauta szobájában, különböző gépekkel összekötve.
Persze Sasa bácsi nagy varázsló, mindenkit összedrótoztat végül, ugyanis ezek a hírek járnak, hogy csak a viborgi kérdéses, de ott inkább az lehet, hogy a viborg nem nagyon szeretné ha játszana ezen az eb-n, amit meg is értek, akár úgy is járhatnak mint Duda meg a Győr.

A kapuban Risovic nagyon alulról súrolja a közepest, akit időszakokban ki lehet emelni erről a GL tornáról az Biljana Bandelier (ex-Filipovic), Krpez a jobbszélen és Stojlkovic balátlövőben. Beállóban Rajovic és Lojpur súlytalanok voltak, a középső emberek küzül talán Radojevic aki még egy picivel többet mutatot és bátrabb volt minta  többi.
Szlovákiát verhetik, így a középdöntő meglesz nekik, de tovább nem tudom.
Mindenesetre Boskovic azt mondta nemrég, hogy ők az olimpiára készülnek, és amit ő megigér azt b szokta tartani...legyen úgy...

A gallok (saját fotó)
Franciaország, ugyanazon a GL tornán vettek részt mint a fent említett szerbek, küzdős, kemény kis csapat benyomását keltik, klasszis balszélsőkkel (jobbszélső az konkrétan egy darab 19 éves debutáns van a keretben), és klasszissá érő kapusokkal.
Kamtot nem kell bemutatni beállóban, mekkora küzdő,az átlövősorban viszont van hiba, hisz klasszikus balátlövőjük nem igazán van, vagy ha igen akkor az nagyon rutintalan és ingadozó (Levegque). Pineau és Zaadi irányítóban jó választás, igaz Niombla meg Minko is azok, így ezeket a játékooskat fogja Porter a baloldalon használni. Bezzeg jobblövőjük az van dögivel: Lacrabére, Ayglon (sérült volt, most kezdett játszani Magyarország ellen), Gnabouyou, Cissé. Ez utóbbi kimondottan jobszélen játszik, nem is rosszul és Lacrabére is sokszor lekerül a sarokba,

Szoros meccsen kaptak ki a norvégoktól egy góllal, jól védekeztek, vezettek is többel, de végül a norvégok megfordítoták a meccset és meg is nyerték. Dánok ellen nagyon bekezdtek, de végül mégis veszítettek.
Középdöntő meglehet nekik, de maximum nyolcba várom őket.

Poloz (huncro2014)
Szlovákia - na ez a csapat jó, hogy így a végére maradt, mert bevallom őszintén nem igazíán ismerem őket.
Azt tudom, hogy nagy küzdelemben jutottak ki az Eb-re, épp a fent említett franciák ellen ikszeltek a selejtezőben, kiejtve ezzel Izlandot.
Vezetőedzőjük Dusan Poloz, nemrég még a cseh válogatott másodedzője volt ( a 2012es eb-n), Norvégiában dolgozott éveket utánpótlásban és kisebb csapatoknál.Kedveli a rohanós skandináv stílust, kérdés mennyire van hozzá anyaga.
Egyetlen kiemelkedő játékosuk, aki BL-ben is szerepel az az Lidija Jakubisova, a THC jobbszélsője, Petra Popluharova ugyan ott van a bő keretben, de a THC volt irányítója (civilben Herbert Müller élete párja és közös gyerekük anyukája), de még nem ért vissza a pályára mióta anya lett.
A szlovákok csak egy tisztes helytállásra számíthatnak és talán egy meglepivel elkaphatnak egy olyan csapatot, aki rossz formában van vagy tele van sérültekkel.

Ebben a csoportban szerintem mindenki megveri a szlovákokat, tehát ha pontot akarnak továbbvinni, akkor majd egymás ellen kell megszerezzék a többiek :)