2014. december 15., hétfő

Mi volt a taktika?.... ha volt !?

Ma volt egy magyar-dán meccs Debrecenben a Főnix csarnokban. Ha volt olyan aki a meccs előtt hitt abban, hogy megverjük a dánokat az szóljon, én nem voltam azok közt.
Tudtam, hogy gyorsak, van taktikai repertorárjuk, jó védelmük, jó szélsők, beállók, kapusok és van egy jó edzőjük, akkor is ha nem a kedvencem Pytlick se. De a meccs közben még engem is elragadott hév látva Éva védéseit, és a csajok akaratát.
Bénáztunk az elején, kaptunk egy null-hármat, de az időkérés sem segített olyan sokat, passzívnál Zsuzsi párszor betalált, mert muszáj volt.
Nem fogom sose megérteni minek kezdünk Bulathal ballövőben, mikor a románok ellen is eladott vagy öt ladát az elején, és alig volt jó megmozdulása, hármasban meg védekezni nem tud, akkor sem, ha oda rakják be, attól mert Tomori mellett áll, még nem lett hármasvédő.
Triscsuk meg ül a padon, király-aki a legstabilab játékosunk eddig, elől is meg hátul is.
Szucsánszki 3/0-ja után jött Gabika, igaz ma ő sem váltotta meg a világot de volt betörése, átlövése, gyorsan mozgatta a csapatot, a dánoknak is nehezebb volt. Piros nem bírt megfogni azt hiszem csak egy labdát a háromból, de azt meg beleverte a kapusba. Plusz ez az ötödik meccsünk, szóval ő már nem a legfitteb játékosunk, már a kezdősípszónál nehézlégzése van, az oxigénpalack meg még nem része a szerelésnek.

Jan Pytlick (fotó: bk muggerud)
Aztán Pytlick azt mondta, hogy akkor jó, vegyük elő azt a vészkapus megoldást, Kristiansen-el kék mezben, Toft meg hadd pihenjen a kispadon (azt tudni kell még, hogy ma elvileg Grigel lett volna a kezdő irányító, de bemelegítéskor megsérült és ölbe vitték le a pályáról, sírva az öltözőbe), plusz Stine Jörgensen is megsérült az első félidőben, Burgaard meg eleve beteg volt.

És elkezdtek heten játszani ellenünk, Gravholt és Thorsgaard beállóban, és bár erre készültünk állítólag, semmilyen érdemi lépés nem jött a kispadról, a csajok védekeztek, és Kiss Éva ma istennő volt, lundei magasságokban védett. Ezért nem mosták fel a padlót velünk, és ha valaki megnézi ezt a végeredményt akkor azt mondja majd, szoros meccs volt, de mondom mégegyszer, ha Éva nincs, akkor tízzel vernek bennünket. Persze ami a legjobban felidegelt, hogy lett volna lehetőségünk ugyan még vagy négy-öt esetben is direkt kapura küldeni a cseréjük előtt, de mi inkább megvártuk míg szépen felállnak, mikor meg Kristiansen futott vissza a kapuba, akkor Erdősi belelőtte a labdát.

Volt olyan is, hogy Holmsgaard, a védekező specialista lerohant bennünket és gólt szerzett, a dán csapat kábé leglassúbb játékosa, aztán olyan is volt, hogy Fisker, aki szélső, játszott ballövőt Jörgensen kiesésével, és középen lőtte át a falunkat, vagy épp középen ment be egyegyezve, mondanom sem kell mindkettőből gól lett.

fotó: Farkas Zsolt
A csajok akartak, de kevesek voltak. Kevesek voltak fejben, kevesek voltak lábbal, erőnléttel és koncentrációban is. Persze ez egy komplex játék, és ezek a dolgok mind összefüggnek. Ha fáradsz, akkor nemcsak fizikálisan hanem fejben is fáradsz, és minden más lesz, mint amilyen kellene legyen.

Emlékszem még a szerbiai eb-re, két évvel ezelőtt. Piri, Zsuzsi, Görbe végignyomták az egész világversenyt, de volt akkor egy erónléti edző, aki személyreszabott regenerációs programot csinált minden játékosnak, aki sokat volt pályán, az kevesebbet edzett másnap vagy nem edzett csak szpinningelt esetleg, és a játékosok nyugodtak voltak, mert tudták nem fognak kifulladni. Hosszabbításban hozták a bronzmeccset az akkori házigazda ellen, és volt erő.

Ja és a taktika, meg a stratégia témában -  a huszonegyedik században vagyunk könyörgöm- két éve (mert megint erre kell hivatkoznom) minden csapatot szétszedtünk elemeire, mert volt egy profi videósunk, aki szintén norvég volt akárcsak a profi erőnléti edzőnk, a csapat tudta mit kell csináljon, mire mit kell lépjen, mit kell húzzon, melyik játékos hova fog menni, mozogni, passzolni, lőni, vagy épp fordulni. Most mi volt? Láttuk, hogy tudták a lányok mire mit kellene lépni? Nem láttuk, sőt nem is tudták, megmondom én.

Miért nem? Mert a mostani erőnléti edzőnk és videóelemzőnk egy személyben az a Köstner Vilmos, aki a lelátón meccs előtt előadja, hogy  "nemisolyangyorsezadáncsapat" meg "ezekaztánsemmiújatnemtudnakmármutatni" és "megverjükőketnemkellizgulni"..Ezt nem most találtam ki, ha valaki azt hinné. Ez ma elhangzott a lelátón meccs előtt, egy szurkoló hallotta, aki történetesen a barátom. Szóval azt akarom csak mondani, hogyha ez a dán csapat ki lett volna elemezve rendesen, becsületesen, profin, akkor lett volna rá kidolgozva taktika, megoldás, nem egy, hanem többféle.
Pytlick nem most ezen az eb-n kezdte el ezt alkalmazni, hanem évek óta, de erre a világversenyre külön készült erre, mutatja azt a speciálisan erre a célra készíttet (és nem ollóval lyukat vágunk rá vészkapus mez is). Az más kérdés, hogy eddig ezt csak periódusokra tudta bevetni,mert általában az ellenfélnek szokott lenni rá valamilyen reakciója, lépése, és olyankor neki is váltani kell. Na most nem kellett. Ott is ült a sunyi mosoly a szája sarkában a sajtótájékoztatón.

fotó:bk muggerud
Még egy dolog és ígérem befejezem: minek vannak ebben a csapatban szélsők???? Ahogy ma Bodesz mondta nekem meccs után, hogy úgy érzi, hogy nekik is szélesíteni kellene a játékot, és használni a szélsőket. De őket ebben a magyar válogatottban már meccsek óta csak dísznek nézik, és ma is csak arra voltak jók, hogy le-fel futkossanak a baromi gyors dánokkal, egyetlen húzás, figura nem megy ki szélre, ütemre nem kapnak labdákat, hogy aztán eldönthessék, hogy milyen szögből vállalják be, vagy bemennek-e vele, ma is csak egyetlen kapuralövése volt, ez nagyon kevés, ezt ő hiányolja, mert ez így nem csapatjáték, csak középen tologatják a labdát, nincsenek labdanélküli mozgások, és  emiatt nem működik a támadás, plusz az ellenfélnek sem kell csak középen sűrítenie a védekezését. Plusz ami szíven ütött, hogy azt mondta nem érzi a bizalmat és nagyon szomorú volt.

Na szóval, aki csak a 20-23-at nézi, annak elmondom, hogy 11-11 után volt ám 15-22 is a dánoknak, igaz, hogy onnan szépen feljöttünk a végére, de esélyünk egyetlen percig sem volt a győzelemre.

A meccs után pedig amint megtudhattuk, a játékosok a ludasok, már semmi újat nem tudtak mutatni, az ellenfelek már ismernek. Bezzeg a dánok, na azok ma is tudtak újat mutatni, sőt ez volt a "dán viasz", ha magyar szemmel nézzük...vagy magyar videóelemzővel...

fotó: Bernard Garaus
A mai két előző meccsen a románok megfordították a meccset az öttel vezető spanyolok ellen a második félidőben, Ungureanu amit ma bemutatott, azt csak tisztelni tudom, és a végén nekik volt egy világklasszisuk is a kapuson kívül, Neagu az első félidei egy gólja után szépen szórt még vagy hatot, nagy részét a végjátékban.

Aztán a lengyelek toltak egy erős félidőt a norvégok ellen, akik mintha szabadságot vettek volna harminc percre, utána meg a másodikban szisztematikusan megfordították, illetve Nora Mörk megverte a lengyeleket, majdnem egyedül. A norvégok ezzel elődöntősek.

A dánoknak van 5 pontjuk, és nekik már egy egál is elég a spanyolok ellen ahhoz, hogy elődöntőbe menjenek. A románok megverhetik a lengyeleket, és akkor a magyar csapatnak pont kell Norvégia ellen, egy pont vagy kettő ez függ a többi meccs eredményétől, ahhoz, hogy Budapesten még helyosztót játszhassunk.

Végezetül, egy gondolat, amit szintén a barátom juttatott eszembe: mikor 2012-ben megnyerte a magyar válogatott KEB-el az eb- bronzot, és a norvég tv2-nek nyilatkozva rögtön a  meccs után megkérdezték tőle, hogy mit csinált a magyarokkal, hiszen eddig nem volt jellemző rájuk, hogy végjátékot nyerjenek, akkor mosolyogva ezt válaszolta: "Úgy bántam velük mint a királynőkkel...."





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése